Időről időre mindenki megtapasztalja a stressz negatív hatásait, legyen szó akár munkahelyi, akár magánéleti problémákról. A hétköznapi megpróbáltatások hálójában gyakran csak a pihenésre nem szakítunk elég időt, és sokszor a kimerültségig hajszoljuk magunkat. A helyzeten a borongós, hideg időjárás sem javít: ilyenkor igazi kihívásnak tűnhet, hogy megőrizzük jókedvünket. A tudatos kikapcsolódás szerepe ebben az időszakban még jobban felértékelődik. A különböző szabadidős tevékenységeken keresztül feltölthetjük energiaraktárainkat, és elűzhetjük a szezonális depresszióval járó kellemetlen tüneteket.

De vajon milyen módszert válasszunk a feltöltődéshez? A tudománynak erre is van válasza! 

Frissítő kényeztetés

A hűvösebb hónapokban nincs is annál kellemesebb, mint amikor az ember egy szépítő wellness-nap keretében pihenheti ki a hétköznapok fáradalmait, frissítheti fel testét-lelkét egyaránt. A stressz és a rossz hangulat elűzéséhez nagyszerű eszközt nyújt a masszázs, amely elősegíti a relaxációt és a regenerációt. A finom, stimuláló mozdulatok hatására a légzési ritmus és a pulzus lelassul, az izmok ellazulnak.

A kezelés a vérnyomáscsökkentésben is eredményes lehet. Egy korábbi tanulmány szerint, amely a Journal of Physical Therapy Science című tudományos folyóiratban jelent meg, irodai dolgozókon végzett fejmasszázs után pozitív változásokat figyeltek meg nemcsak a stresszhormonjaik szintjét, de a szívritmusukat és a vérnyomásukat illetően is.

Hasonlóan jótékony hatásokat tapasztalhatunk a szaunázás közben-után is, amely nagyszerű eszköz lehet a feszültség enyhítésére, az elme lecsendesítésére és a fizikai, illetve mentális egészségünk javítására. Mindemellett a szauna gyulladáscsökkentő hatása is jelentős, rendszeres használatával enyhíthetők az asztmával, krónikus hörghuruttal, pangásos szívelégtelenséggel és reumás ízületi panaszokkal kapcsolatos tünetek.

Lelki tréning

A leghatékonyabb stresszcsökkentő, depresszióűző módszerek listájáról természetesen a meditáció sem hiányozhat. A BMC Psychiatry című tudományos folyóirat egyik tanulmánya szerint a módszer hatékonyabb eszköznek bizonyult a szorongás enyhítésében, mint bármelyik más, a kutatásban megfigyelt relaxációs technika, beleértve az autogén tréninget és az alkalmazott relaxációt is. (Előbbi egyfajta vizualizációs technika, melynek célja a testi-lelki működés szabályozása, utóbbi pedig az izmok megfeszítésén és ellazításán alapszik.)

A meditáció elsősorban a figyelemfókuszálásra helyezi a hangsúlyt, és megtanítja, hogyan irányítsuk a gondolatainkat. A rendszeres gyakorlás segít tudatosítani az éppen bennünk, valamint a környezetünkben zajló eseményeket, továbbá hatékonyan csökkenti a stresszt (illetve az ezzel járó gyulladásos reakciókat), és javítja a koncentrációt.

A meditáció a stresszel kapcsolatos betegségekben is sikerrel alkalmazható. Kutatások bebizonyították, hogy segítségével javulás érhető el az olyan egészségügyi problémák esetében, mint például az irritábilis bélszindróma, a poszttraumás stressz szindróma, vagy a fibromyalgia (a központi idegrendszert érintő betegség) – olvashatjuk a healthline.com-on.

Kikapcsolódás a sorok között

A Liverpooli Egyetem felmérése szerint a könyvek szintén erőteljes fegyvernek számítanak a stressz és a rossz hangulat elleni küzdelemben. A megkérdezettek közül sokan arról számoltak be, hogy az olvasás hatékonyabb szorongásoldó és hangulatjavító módszernek bizonyult számukra, mint bármilyen más hétköznapi szabadidős tevékenység.

A könyvek gyógyító erejét a 19. század óta terápiás formában is alkalmazzák. A biblioterápia során válogatott olvasmányokat használnak fel a személyiségfejlesztéshez, valamint a pszichológiai problémák kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

Aktív pihenés

Nem lehet eleget hangsúlyozni, milyen nagy jelentősége van a testmozgásnak egészségünk megőrzése szempontjából. A Harvard Medical School szerint a lelki egyensúly megteremtéséhez az egyik legjobb módszer a testedzés. A mozgás hangulatjavító hormonokat, úgynevezett endorfinokat szabadít fel a testben, egyúttal pedig csökkenti az adrenalin és kortizol nevű stresszhormonok szintjét.

Szerencsére manapság számos sport közül válogathatunk, így mindenki megtalálhatja a hozzá illő mozgásfajtát. A feszültség levezetéséhez tökéletes lehet például a jóga, a különböző küzdősportok, vagy akár a futás is.

A téli táj varázsa 

Az elmúlt években számos kutatás alátámasztotta a természet közérzetünkre gyakorolt pozitív hatásait. Az Essexi Egyetem kutatói például egy korábbi vizsgálatukban azt találták, hogy a depressziós betegek 90 százaléka érezte magabiztosabbnak magát, miután sétált egy parkban, és a kísérleti csoport majdnem háromnegyede tapasztalt hangulatjavulást a természet közelségének köszönhetően.

A téli időszak tökéletes alkalmat kínál egy rövid szabadtéri kikapcsolódáshoz, melegen felöltözve esetleg egy hosszabb kiránduláshoz és túrázáshoz. Ez jó módszer lehet arra, hogy távol tartsuk magunktól a depressziót és a stresszt, egyúttal pedig biztosítsuk a testünk számára szükséges mozgást.  

Nyugtató hangok és dallamok

A zenének fontos szerepe van a szórakoztatásban, ám funkciói nem merülnek ki ennyiben. A Queenslandi Egyetem 2015-ben megjelent tanulmánya szerint a zenehallgatás csökkenti az ingerlékenységet és a stresszt, továbbá segíti az új ötletek megszületését. Egy másik kutatásból az is kiderült, hogy kedvenc számaink segíthetnek az idegrendszerünknek gyorsabban helyreállni egy-egy stresszes szituációt követően.