Idén ismét nagyszabású kutatás készül a magyarokról a Boldogságtérkép megrajzolása projekt keretében, amit a Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja közösen végez Bagdi Bella és prof. Oláh Attila vezetésével. „A 2018-as vizsgálat célja annak felmérése, hogy milyen és évről-évre hogyan változik a magyar lakosság boldogságszintje” – mondja Bagdi Bella, az iskolai Boldogságóra Program elindítója, Magyarország első személyiségfejlesztő gyerekdalírója, egyben a Jobb Veled a Világ Alapítvány alapítója. Hozzátette, a felmérések a további munkájukat is segítik majd, hiszen amellett, hogy az eredmények megmutatják, hol és mennyire boldogok a magyarok, arról is árulkodnak, hogy melyik hazai régiókban van leginkább szükség az általuk kifejlesztett Boldogságprogramra.

A Jobb Veled a Világ Alapítvány elsősorban ugyanis azért jött létre, hogy programjain keresztül segítse az emberek boldogságszintjének növelését, valamint gyerekekben és felnőttekben egyaránt tudatosítsa azt, hogy a boldogság tanulható, és a legfrissebb kutatások eredményei szerint bárki képes a boldogságfokozó technikák elsajátítására.

És, hogy miként lehetséges ez? Erről és az alapítvány küldetéséről kérdeztük Bagdi Bellát! 

Mesélnél egy kicsit arról, hogy mi volt számodra a legfőbb inspiráció a Jobb Veled a Világ Alapítvány létrehozásához?

Az alapítvány megszületésében nagy szerepet játszott a személyes érintettségem. Zenei pályám kezdetén sokáig komoly önbecsülési problémáim voltak, ami az életem számos területére hatást gyakorolt. Színésznő-énekesnő lettem, de az önbizalomhiányból fakadóan nem igazán tudtam megmutatni a tehetségemet, ami odáig vezetett, hogy 27 éves koromban egyfajta krízishelyzetbe csöppentem. Ez késztetett végül arra, hogy változtassak az addigi életemen. Saját önismereti utam tulajdonképpen egy böjttáborral kezdődött. Itt ismerkedtem meg Palya Bea énekesnővel, aki komoly hatást tett rám felszabadult, vidám személyiségével, pozitív életszemléletével. Úgy éreztem, én is erre vágyom. A tábor után sokféle módszert kipróbáltam, különböző pszichológiai technikákat teszteltem magamon. Így jutottam el végül a pozitív pszichológia irányzatához, melynek elveit, módszereit és technikáit azonnal magaménak éreztem. Ezután olyan dalokat kezdtem írni, amelyek a pozitív pszichológia technikái köré épülnek, annak témáit dolgozzák fel, illetve annak üzeneteit közvetítik. A dalok hatására egyre többen jöttek a koncertjeimre, és egyre többen kérdezték tőlem, hogyan segíthetnének, hogy az általam közvetített üzenetek minél több emberhez eljuthassanak. 

Végül ez az igény hívta életre a Jobb Veled a Világ Alapítványt, melynek középpontjában a Boldogságprogram és a Boldogságórák állnak.

Miről szól pontosan a pozitív pszichológia? Mi olyan különleges ebben az irányzatban?

A pozitív pszichológia egy igen fiatal ága a pszichológiának, kutatásai fókuszában a boldogság áll, pontosabban fogalmazva olyan módszerek kidolgozása és viselkedések megfigyelése, amelyekkel tartósan boldogabbá válhatunk. A pozitív pszichológia vizsgálatai nem a pszichés problémákra fókuszálnak, sokkal inkább olyan minták felkutatására, amelyek segítik minden ember számára az elégedettség, a jóllét  elérését. Kimondja: az emberi pszichét nem a betegségei, hanem a boldogságra való képessége alapján érdemes megközelíteni! Martin Seligman – a pozitív pszichológia atyja – a jó életet úgy írta le, mint amelyben „a saját erősségeink révén naponta autentikus boldogságot és bőséges örömet élünk meg”.

Milyen konkrét módszerekkel dolgozik a pozitív pszichológia? Tudnál erre néhány példát mondani?

A pozitív pszichológia szerint két dolog határozza meg a boldogságszintünket. Az egyik a boldogságteremtő, boldogságfokozó stratégiáink fejlettségi szintje, amelynek segítségével tudatosan előhívhatunk magunkból pozitív érzelmeket. A másik a megküzdési stratégiáink fejlettségi szintje, vagyis hogy milyen eszközeink vannak a külső és a belső viharaink hatékony leküzdéséhez. Tulajdonképpen erre épül fel a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságprogramja és a Boldogságórák projektje is, melyek keretében különböző boldogságfokozó technikákat ismertetünk meg a résztvevőkkel.  

Ilyen boldogságfokozó technika például a hála gyakorlása vagy a megbocsátás. Az emberek gyakran azt gondolják, hogy a hála mindössze annyit jelenti: „Köszönetet mondani azért, amit kaptam.” Valójában azonban ennél sokkal több rejtőzik a fogalom mögött. A hála tulajdonképpen egy szemléletmód, egyfajta gondolkodásmód, amely olyankor mutatkozik meg leginkább, amikor egy kellemetlen, negatív dolog történik velünk, valami, ami nem az elvérásaink szerint alakul. Ezeket a helyzeteket a legtöbb ember támadásként éli meg, az az érzése támad, hogy a világ összeesküdött ellene. A hálás gondolkodásmód abban segít, hogy megmutatja, mi az, amit tanulhatok a kellemetlen helyzetekből, konfliktusokból. Miért lehetek hálás? Hogyan akar ez a helyzet segíteni nekem? Az ezzel kapcsolatos gyakorlatok rávilágítanak arra, hogy a negatív életesemények, kudarcok gyakran éppen a személyiségfejlődéshez nyújtanak segítséget.  

Hasonló a helyzet a megbocsátással, ami egyben elengedéstechnika is, és elsősorban abban segít, hogy feloldjuk a bennünk rejlő rossz érzéseket, amelyek korlátoznak bennünket a boldogság elérésében.

Hogyan építettétek be az említett elveket, technikákat a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságprogramjába?

Boldogságprogramunk elsősorban felnőtteknek szól, és gyakorlatilag 10 témakört dolgoz fel a pozitív pszichológia eszközeiből. A legnépszerűbb téma általában a hála, a legnehezebb téma pedig a megbocsátás.

Az alapítvány tulajdonképpen teret és kereteket teremt ahhoz, hogy a résztvevők feldolgozhassák ezeket a témákat, illetve felfedezhessék az ezzel kapcsolatos érzéseiket, és egy újfajta gondolkodásmódot sajátíthassanak el. A programban interneten keresztül online is részt lehet venni, illetve országszerte vannak klubjaink, amelyek foglalkozásait pszichológus, mentálhigiénés szakemberek vezetik.

Abból, amit mondasz, úgy tűnik, hogy a boldogság gyakran csak tudatos elhatározás kérdése. Hogyan érhető el, hogy ez már akár gyerekkorban beépüljön az ember gondolkodásába?

A mi esetünkben olyan pedagógusok igénye hívta életre a gyerekeknek szóló Boldogságórákat, akik maguk is részt vettek a Boldogságprogramban. Jelenleg ezek a Boldogságórák jelentik az alapítvány fő mozgalmát. A projekt első számú célja, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy egy továbbképzés keretében paradigmaváltást érjünk el a pedagógusok tanítási módszereiben, így rajtuk keresztül a gyerekek a saját nyelvükön, izgalmas és érdekes feladatok, történetek segítségével, saját korcsoportjuknak megfelelően ismerkedhessenek meg a pozitív pszichológia üzeneteivel. A foglalkozásokhoz természetesen szervesen hozzátartoznak az általam írt személyiségfejlesztő dalok is, amelyek azért jöttek létre, hogy segítsenek a pozitív énkép megerősítésében.  

A programhoz egyébként jelenleg két szinten lehet csatlakozni. Van, hogy a szülők hívják fel a tanárok figyelmét a Boldogságórákra, máskor pedig a pedagógus talál ránk, akinek nincs más dolga, mint egyszerűen regisztrálni a programba. Mindemellett pedig van egy Boldog Iskola pályázatunk is, amelynek keretében akár intézmények, azaz iskolák is csatlakozhatnak a projekthez.

Milyenek a visszajelzések a Boldogságórákról?

A mozgalom már négy éve létezik, és annyira sikeres, hogy általában a pedagógusok adják tovább a hírét. Mára összesen 5000 iskolai csoporttal rendelkezünk, és körülbelül 80 ezer gyerek vesz részt Boldogságórákon. A program komolyságát, szakmai megalapozottságát mutatja, hogy a Boldogságórák nagykövete dr. Bagdy Emőke, aki tavaly óta a Boldogságóra-könyvek létrejöttében is közreműködik társszerzőként.

Prof. Oláh Attila szerint a projekt világviszonylatban is komoly értéket jelent, hiszen elsők között dolgoztuk ki iskolai foglalkozások keretében a boldogság módszertanának élménypedagógiai programját, amelynek hatását, eredményeit egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem már harmadik éve vizsgálja. Ebből az látszik, hogy azok a gyerekek, akik Boldogságórákra járnak, idővel sokkal magabiztosabbak és optimistábbak lettek, emellett nemcsak a szociális érzékenységük fejlődött, de a tanulmányi eredményeik is javultak az óráknak köszönhetően. Mindez fontos visszajelzés számunkra, és komoly ösztönzőerő a folytatáshoz.

Bagdi Bella legközelebb március 17-én a Fővárosi Művelődési Házban tart előadást Önépítés és Önbizalom címen.