"Vajon mi a titka a világ leghosszabb életű közösségeinek, és mit tanulhatunk a Föld Kék zónáinak lakóitól? "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Élet a Kék zónában

Vajon mi a titka a világ leghosszabb életű közösségeinek, és mit tanulhatunk a Föld Kék zónáinak lakóitól?

Dan Buettner a National Geographic írója és kutatócsapata hosszú éveken keresztül dolgozott azért, hogy megfejtse a Föld leghosszabb várható élettartammal rendelkező közösségeinek titkait, és azonosítsa Földünk Kék zónáit, vagyis azokat a területeket, ahol az emberek a legtovább élnek a világon. A National Geographic Társaság segítségével Buettnernek sikerült felfednie azokat a területeket, ahol nem csupán nagy arányban érik meg a lakosok a 100 évet, de ráadásul a helyiek anélkül tudnak megöregedni, hogy olyan, a modern embert gyakran érintő komolyabb egészségügyi problémákkal kellene szembenézniük, mint az elhízás, a szívbetegség, a rák vagy a cukorbetegség.

 

A felfedező öt Kék zónát határozott meg, és az ezekkel kapcsolatos eredményeit, megfigyeléseit Kék zónák: leckék a hosszú élethez azoktól, akik legtovább éltek című könyvében összegezte (melyet aztán további könyvek követtek).

 

És, hogy milyen „Kék zóna-szokásokat” érdemes becsempésznünk a mindennapjainkba ahhoz, hogy egészségesebben élhessünk? Buettner most következő megfigyeléseire, illetve jó tanácsaira mindenképpen érdemes odafigyelnünk!

 

Szardínia, Olaszország


Szardínia több más előnyös tulajdonsága mellett elsősorban azzal szerzett hírnevet magának, hogy a sziget Nuoro tartományában figyelemre méltóan magas számban élnek 100 évnél idősebb férfiak. A magyarázatot nagy valószínűséggel részben a génekben kell keresnünk: a lakosok generációról generációra örökítenek egy olyan ritka genetikai markert, amely kutatások szerint a hosszú élettartamhoz köthető. Ám Buettner szerint ez csupán egyetlen tényező a sok közül. Kiemelte, bár a genetikai adottságok szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni, az, hogy meddig élünk, nagyban függ az életmódunktól is! A szerző szerint a szardíniaiak (és a többi Kék zóna-lakos) szokásainak felvételével – ha nem érjük is meg a 100 éves kort – sokat tehetünk azért, hogy hosszú és egészséges életet éljünk.

 

A csapat kutatásai során megfigyelte, hogy Szardínián a helyi lakosok nagyrészt növényi alapú étrendet követnek, emellett nagy hangsúlyt fektetnek a napi fizikai aktivitásra (a juhpásztorok gyakran naponta legalább 8 kilométert gyalogolnak), a családi kapcsolatokra és a vibráló társasági életre. Buettner Hogyan éljünk 100 évig? című ted.com-on közzétett előadásában elmondta, a szardíniaiak szellemi és fizikai állapotában az is nagy szerepet játszik, hogy Szardínián az idősebbeket nagy tisztelet övezi, és a szigeten minél idősebb valaki, annál bölcsebbnek, értékesebbnek tekintik.

 

Okinava, Japán

Okinava, Japán


A Kék zónákban általában véve fontos szerepet játszik a család és a közösség, ám Buettner szerint egyikben sem kap akkora hangsúlyt, mint a japán kultúrában. Az okinavaiak mindennapjaiban kiemelt jelentősége van az úgynevezett Moainak, ami tulajdonképpen egy olyan apró, de szoros baráti kör, amely a születéstől egészen a halálig segíti tagjait. Mindez elegendő szociális támogatást nyújt a pszichés stresszorok kiiktatásához, és az egészséges, kiegyensúlyozott mentális állapot, illetve viselkedés megteremtéséhez – mondta Buettner nemrégiben a Time egyik interjújában. Az eredmény? Az okinavaiak körében találjuk a leghosszabb életű nőket a világon, akik gyakran 100 évnél is tovább élnek. Persze az okinavaiak egészséges, boldog időskorához az is hozzájárul, hogy a japánok többségéhez hasonlósan ők is rengeteg – omega-3 zsírsavban gazdag – halat esznek, emellett mindent csak mértékkel fogyasztanak. Azt vallják, hogy elég 80 százalékban jól laknunk. Egyszerre mindig csak kis adagokat esznek, tányérjuk tartalmát pedig próbálják mindig úgy összeállítani, hogy minél színesebb legyen. A kis adag segít a kalóriabevitel kontrollálásában, a sokszínű táplálékok pedig biztosítják a vitaminban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozást. 

 

Nicoya-félsziget, Costa Rica


Latin-Amerika Kék zónája a Nicoya-félsziget Costa Ricában. Ebben a régióban a legalacsonyabb az egész világon a középkorúak halálozási aránya, és Szardínia után itt találhatók legnagyobb számban 100 év feletti férfiak. És, hogy mi a titkuk? Ahogyan általában a Costa Rica-iakra, úgy nicoyaiakra is igaz, hogy növényi alapú étrenden élnek, és gyakran vannak a szabadban, a természet közelében. A helyiek kalóriabevitelüket hagyományosan nagyrészt babból, tökből, kukoricából és trópusi gyümölcsökből fedezik. Életfelfogásuk az úgynevezett „plan de vida”, azaz a „Keress célt az életednek!” Nicoyán az idősek (hasonlóan a legtöbb Kék zónához) folyamatosan keresik azokat a tevékenységeket, amelyek fizikailag aktívan, szellemileg frissen tartják őket: sok időt töltenek a családdal, gyakorta látogatják szomszédjaikat, barátaikat, és természetesen az alacsony intenzitású napi fizikai aktivitás is az életük velejárója. Mindez segíti őket abban, hogy elkerüljék a feleslegesség érzését, valamint az ezzel járó depressziót.

 

Ikária, Görögország


Ikária elszigetelt kultúrája valódi egzotikum Európa térképén. Mára a sziget lakosainak körében a demencia és a modern embert nagy számban érintő krónikus betegségek szinte teljesen ismeretlenek, így három helyi lakosból egy biztosan megéri a 90 év feletti kort – olvashatjuk a bluezones.com-on. Az ikáriaiak hosszú életéveiket, valamint szellemi és fizikai egészségüket nagyrészt kultúrájuknak, életmódjuknak, táplálkozási szokásaiknak és a sziget földrajzi adottságainak köszönhetik. Nyugodt, lassú tempóban élnek: esténként előszeretettel kortyolgatnak vörösbort, délutánonként sziesztát tartanak, és a nap végén éjszakába nyúló dominópartikat rendeznek. Az egyenetlen, hegyes vidék rákényszeríti őket arra, hogy aktívan töltsék mindennapjaikat, így szabadidős tevékenységeiknek a mozgás és a séta ugyancsak fontos része. A meleg időjárás kiváló lehetőséget teremt arra, hogy sok időt töltsenek a szabadban, a természet közelségében, és kiélvezzék a tenger, valamint a napfény áldásos hatásait. Mediterrán étrendet követnek, amely főként gyümölcsökből, zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonából, különböző fűszernövényekből, babból, krumpliból és olívaolajból áll össze.

 

Loma Linda, USA


A bluezones.com szerint a dél-kaliforniai Loma Linda település hetednapi adventista csoportja még az 1840-es években jött létre, és azóta is virágzik. Tagjai az egészséget vallásuk részének tekintik, és láthatólag mindent el is követnek azért, hogy időskorukban is fittek és frissek maradhassanak. A helyiek 10 évvel tovább élnek, mint más területeken élő amerikai társaik. Hosszú életük okát több tényezőnek köszönhetik. Egyrészt az ő étrendjük is főként növényi táplálékokon alapszik, másrészt a többi Kék zónához hasonlóan a Loma Linda-i lakosok körében is nagy hangsúlyt kap a család, az alacsony intenzitású mozgás és a közösségi szellem. A közös értékek szoros, összetartó csoportot kovácsoltak belőlük, amely nagyban segít a nehéz élethelyzetek leküzdésében.

 

Igazi ajándéknak tartják a pihenést, és a rohanó hétköznapokban sem feledkeznek meg a kikapcsolódásról. A szombat, azaz a „Sabbath” a családról, Istennel való kapcsolatukról, egymás megsegítéséről és a természetről szól, ami a Loma Linda-i adventisták szerint csökkent stressz-szintet, erősebb társas kötelékeket és jobb fizikai állapotot eredményez.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2018. március
címkék:
Egészség
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.