A La femme magazin ezúttal Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológust, akadémikust, egyetemi tanárt, Almási Éva Kossuth-díjas színművészt, Jakab Judit nemzetközi ügyintézőt, szabadidejében elhivatott állatvédőt és Kamu Till Attila számos díjjal kitüntetett televíziós műsorvezetőt, filmrendezőt hívta meg kerekasztalbeszélgetésre.

Till Attila: Hány kutyás van köztünk?

Zétényi Lili: Te vagy a kakukktojás. Miért is nincs kutyátok? Ki mondta azt, hogy lehet kutya nélkül élni, csak nem érdemes?

Almási Éva: Nem Déry Tibor mondta?

Zétényi Lili: Állítólag Heinz Rühman, korának egyik legismertebb és legsikeresebb német színésze… legalábbis a Google szerint.

Till Attila: Gyerekkoromban, bizonyos méret fölött féltem a kutyáktól. Pedig soha nem harapott vagy ijesztett meg kutya…

Csányi Vilmos: Valamelyik családtagod félt a kutyáktól.

Till Attila: Egyszer olvastam, hogy az ember kollektív emlékezetében vannak tiltott állatok.

Csányi Vilmos: Ez genetika, ami nem vonatkozik a kutyára.

Till Attila: Nem?

Csányi Vilmos: Nem, ezt az ember a szüleitől tanulja. Ha a Gellért-hegyen sétáltatunk kutyát, és a gyerekek jönnek a mamájukkal, a mama rögtön visít, hogy közel ne hozza azt a dögöt! Kösse meg!

Till Attila: Édesanyám sem félt a kutyáktól.

Zétényi Lili: Pedig az ember ezt is otthonról hozza. Nekem sem volt gyerekkoromban kutyám, édesapám be nem engedte volna lakásba. Nagyszüleim falun laktak. Voltak állatok, tehenek, disznók, csirkék, szárnyasok. És mindig volt egy nyomorult kutya, akivel annak idején abszolút nem törődtem, mert a szüleim sem törődtek vele. Kis falusi pulikeverék, láncra verve télben-fagyban, augusztusi hőségben. Ez gyerekkoromban nem tűnt föl.

Almási Éva: Hogyhogy nem?

Zétényi Lili: Azóta is szégyellem magam. Sokkal később jöttem rá, hogy falun a kutyát csak azért tartották, hogy ha egy idegen bejön, akkor jelezze, ugasson. Egyébként úgy gondolták, hogy a kutya haszontalan jószág. A tehén a tej, a malac a hús, ők hasznosak. A kutyát kutyába sem vették. Hány ilyen kifejezés van! Kutya hideg, kutya rossz. Csupa negatív szólásmondás társul hozzájuk.

Till Attila: A kutyafáját!

Almási Éva: A nagyanyám nekünk sem engedte, hogy otthon bármilyen állatunk legyen. De az iskolában kaptunk pár selyemhernyót. Én kettőt kaptam. Eperlevelet ettek, volt egy uzsonnatáskám, ahova betettem őket. Gabi és Zsuzsi, így hívták őket. Etettem, szerettem, sétáltattam őket az ujjamon. És egyszer csak elkezdtek begubózni. Amikor már csak félig láttam Gabit és Zsuzsit, kérdeztem, hogy apu, most mi lesz velük?! Mondta az apám, hogy lepke. Milyen gyorsan kezdték el saját végzetüket! Aztán egyszer csak egyáltalán nem láttam se Gabit, se Zsuzsit. A gubókat nagyon őriztem, aztán tényleg lepke, egy csúnya szürke lepke lett belőlük. Akkor jöttem rá, hogy a létezésnek több formája van. Amikor kirepült az egyik, akkor tudtam, hogy az a Zsuzsi, amikor kirepült a másik, tudtam, hogy az a Gabi. Mégis ők voltak, de mégsem. Akkor szembesültem azzal, hogy a létezésnek csak egy része vagyunk, most, itt, jelen pillanatban. Ugyanígy voltam a végtelennel. Anyám beküldött a spájzba, hogy hozzak egy paradicsomkonzervet. A Globus konzerven egy nő tartott egy doboz konzervet, majd a konzerven levő konzerven is tartott egy nő egy konzervet… De akkor melyik az utolsó, aki tartja a konzervet? Anyám hangjára eszméltem, hogy hol van már az a paradicsom? Akkor rájöttem, hogy a végtelen volt, amivel én ott a spájzban szembesültem.

Till Attila: Ha két tükröt egymás felé fordítasz, akkor is egy végtelen kép alakul ki.

Zétényi Lili: Gyerekként engem nem érdekeltek sem a növények, sem az állatok. El voltam magammal. Azt hittem, én vagyok a világ közepe. Ennyire hülye voltam. Először a növények kezdtek érdekelni. Azok is csak azért, mert volt egy dáliánk, a férjem vette, és egyre sorvadt. Egyszer csak láttam, hogy hiszen tele van tetvekkel a szára. Fekete kis gusztustalanságok hemzsegtek rajta. Elmentem, vettem egy sprayt, és megmentettem a virágot.

Csányi Vilmos: Ez rasszizmus, a szerencsétlen tetű az semmi?! Az pusztuljon?

A teljes cikk a La femme 2013. tavaszi számában olvasható.