"Ezeket a tájakat az évszázadok során a mesék és mítoszok világa tette igazán különlegessé. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Mítoszok és legendák földjén

Ezeket a tájakat az évszázadok során a mesék és mítoszok világa tette igazán különlegessé.

A történetmesélés a legrégebbi szórakoztatási forma az emberiség történelmében. A különböző mesék és mondák gyakran több ezer éven keresztül vándoroltak nemzedékről nemzedékre. Persze az idők során folyamatosan változtak, fejlődtek és gyakran teljesen elrugaszkodtak a valóság talajáról. A legendákra még ma is előszeretettel támaszkodnak az idegenforgalom szervezői. De míg néhány helyen csupán egyszerű turistacsalogató reklámfogással van dolgunk, akadnak vidékek, ahol valóban az emberiség történelmébe nyerhetünk betekintést. Akárhogy legyen is, a most következő úti célok mindenképpen izgalmas kalandnak ígérkeznek!

 

A legendás ufósziget


A Csendes-óceán délkeleti részén található Húsvét-sziget kétségtelenül az egyik legelszigeteltebb hely a Földön. Az őslakosok nyelvén Rapa Nuinak nevezett szigetre 1722-ben, húsvét vasárnapján bukkant rá Jacob Roggeveen. A terület leginkább arról a több mint 900 monumentális kőszoborról híres, amelyek története és keletkezése régóta foglalkoztatja a kutatókat és történészeket. Az úgynevezett „moai” szobrok átlagosan körülbelül 4 méter magasak, és legalább 14 tonnát nyomnak. A legnagyobb moai, az úgynevezett „Paro” 9,8 méter magas, súlya pedig 82 tonna. Míg a régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy a szobrokat az itt élő szigetlakó törzsek valamikor 1200 és 1600 között hozhatták létre, addig a természetfeletti hívei, mint ahogyan sok mást, ezt is a földönkívülieknek tulajdonítják. Azt senki sem tudja, pontosan miért is alkották meg a rapanuiak ezeket a különös építményeket, a legtöbb tudós azonban gyanítja, hogy őseik, a törzsfőnökök és más fontos személyiségek tiszteletére hozták létre őket. Az egyes szobrokon a becslések szerint legalább 5-6 férfi dolgozott legalább egy teljes éven keresztül.

 

 

Az továbbra sem ismert, hogyan szállították egyik helyről a másikra a monumentális kőszobrokat, kutatók sejtése szerint azonban faszánokat vagy görgőket használhattak hozzá. A földönkívüli teóriák hívei szerint a korai emberek túl primitívek voltak, semhogy egymaguk a korabeli eszközökkel létrehozhatták volna ezeket az alkotásokat, ezért valószínűleg földönkívüliek segítettek nekik, amikor a Földre látogattak. A régészek szerint a szobrok túlnyomó többségét tufából faragták, melyet régóta használnak építőanyagként, minthogy fémeszközök nélkül is könnyen faraghatók.

 

Királyok völgye


A legtöbb jól dokumentált ősi történet az Egyiptomi Birodalomról szól. Bár manapság elég sokat tudunk az ország történelméről, a hajdani mítoszok és legendák továbbra is élénken élnek a köztudatban. Az egyik legismertebb legenda a fáraó átka, melyet Tutanhamonnal hoznak kapcsolatba. A Nílus nyugati partján, Luxor városával átellenben a Királyok völgye rejti az Újbirodalom számos uralkodójának, többek között IV. Ramszesznek, Tuthmoszisznak és a már említett Tutanhamonnak a nyughelyét. A hegyoldalban mélyen rejtőző sírok feladata az volt, hogy a múmiákat és az uralkodók kincseit az örökkévalóságig megőrizzék. A kamrák feltárásakor múmiákat rejtő aranyozott szarkofágok, kincsek és egy állítólagos átok került elő, amely a legenda szerint lesújt azokra, akik a sírkamrába lépnek. A sírok falait többnyire domborművek, szent szövegek, illetve festmények díszítik, amelyek főleg a halálhoz, a túlvilághoz kapcsolódnak. Amikor egy csapat régész Howard Carter és Lord Carnarvon vezetésével 1922-ben felfedezte Tutanhamon nyughelyét, jelentések szerint titokzatos halálesetek történtek a felfedezők körében. Persze a történetet a sajtó kapta fel és túlozta el. Az ásatás egyik vezetője, Lord Carnarvon maga nem sokkal a feltárás után valóban meghalt ugyan, a jelentések szerint azonban már akkor is súlyos betegséggel küzdött, amikor Egyiptomba érkezett.

 

A rejtélyes 51-es körzet


Az amerikaiak mindig is nagy rajongói voltak az összeesküvés-elméleteknek, a Nevada déli részén található 51-es körzetként emlegetett katonai bázis pedig mára számtalan, ufókkal kapcsolatos feltevésnek nyújtott termékeny talajt. Filmek és tévéműsorok tucatjai – pl. az X-akták és a Csillagkapu című tévésorozat, A függetlenség napja és az Indiana Jones és kristálykoponya királysága című film – ábrázolták rejtélyes légi bázisként ezt a helyet, ahol a kormány földönkívülieken kísérletezik. A környék lakói már az 50-es évek óta emlegetnek furcsa repülő tárgyakat, különös jelenségeket. Mint ahogyan a Loch Ness-i szörny tavát, az 51-es körzetet is előszeretettel választják átverésekhez, beugratásokhoz, valódi bizonyíték azonban még nem támasztotta alá a beszámolókat. Az 51-es körzet olyannyira titkos, hogy egy ideig még a bázis létezését sem akarták elismerni, a területet és légterét 24 kilométeres körzetben tilos megközelíteni. Bár a bázis elsődleges célja ismeretlen, történelmi bizonyítékok alapján a legvalószínűbb, hogy kísérleti repülőgépek, illetve fegyverek tesztelését és fejlesztését támogatja. Az 51-es körzetet övező terület, beleértve az itt található Rachel nevű kisvárost, népszerű látványosság a turisták körében. Ezt a helyiek ki is használják, nem véletlen, hogy az itt vezető autópályát átnevezték „Földönkívüli sztrádára”.

 

 

Drakula kastélya


Drakula gróf, a 19. század második felében az ír származású író, Bram Stoker által megálmodott vámpír az elmúlt 115 évben jelentős hatással volt a tömegkultúrára. Az író 1890-ben hallott először a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Ţepeş Drakula legendájáról. Az Ţepeş egyesek szerint azért kapta a Drakula gúnynevet (dracul a modern román nyelvben ördögöt jelent, de Vlad korában sárkányt és démont is jelentett), mert rendkívül kegyetlen ember volt.  A történet helyszíne Erdély, s habár a vámpírtörténetek mindössze a képzelet szüleményei, kastélyokból valóban nincs hiány ezen a gyönyörű vidéken. A régióban legalább 160 kastély, illetve vár található, melyek egykor a helyi nemesség rezidenciájaként szolgáltak. A legszebbek között van például a Drakula kastélyaként elhíresült törcsvári kastély, az egykor Erdély Versailles-ként emlegetett Bánffy-kastély, a Loire menti kastélyok mintájára átalakított Károlyi-kastély és persze a Wesselényi-kastély.

 

 

A jó és a rossz egyensúlya


Jáva középső területén létezik egy hely, amely a maga különleges látványával minden látogatóba belefojtja a szót. Jáva már önmagában is a világ egyik legizgalmasabb szigete. Ebben az egzotikus környezetben találjuk a 8. századból származó Borobudurt, amely mostanra a világörökség része, a buddhizmus egyik legmeghatározóbb építménye. Az épület megalkotása körülbelül 75 évig tarthatott, 34 méter magas, és mintegy 55 ezer köbméter kőből épült fel. Minden sztúpa-harang egy-egy Buddha-szobrot rejt magában. Az épület felülről nézve egy háromdimenziós mandala képét adja, amely a világmindenség ábrázolása. Borobudurban megjelenik a jó és a gonosz örök harca, a remény, a vágy, a szenvedély és a reinkarnáció. Az épület befejezését követően 200 évvel a különleges kőtemplom elhagyatottan állt, nagyrészt a Gunung Merapi nevű vulkán kitörésének köszönhetően. A várost 800 éven át hamu borította, később pedig a dzsungel vette uralma alá, végül a nem mindennapi épületeket a holland gyarmatosítókkal érkező archeológusok fedezték fel.

 

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2015. április
címkék:
Utazás
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.