"Illatos kert, angyali zene, biztonságos város, újjáteremtett Éden: a mennyország az örök egyetértés helyszíne és tárgya."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Elszabadult a mennyország

Illatos kert, angyali zene, biztonságos város, újjáteremtett Éden: a mennyország az örök egyetértés helyszíne és tárgya.

Lehet, hogy a mennyország szép hely, de a pokolban több az ismerős” – tolakodik elénk világszerte itt-ott a jól ismert graffiti. Valóban unalmas hely lenne az örök üdvösség birodalma? Vagy csak a mi képzeletünk szegényes ahhoz, hogy izgalmas változatossággal fessük le az abszolút jó territóriumát? A félelem, amely a kárhozat földjét olyan mérhetetlen kreativitással ábrázolta, erősebb múzsa lenne, mint az örök jó, az örök üdvösség iránt érzett vágy? Többet gondolkodnánk a pokolról, mint a mennyről? Vagy az üdvösségnél több utat ismerünk a kárhozatba?

 

 

 

A világ népei kevés dologban értettek egyet olyan mértékben, mint a mennyországot illetően. Sőt, az időutazóknak sem kell nagy különbségre számítaniuk. A menny valóban örök: tértől és időtől függetlenül hasonlók a források. A tökéletes, eszményi színtér, ahová csak az igaz lelkek jutnak be, és ahol az Isten és az ember tökéletes harmóniába kerül egymással. Olyan tér, ahol nincs idő, olyan világ, ahonnan eltűnt a sötétség, és maradt a ragyogás.

 

Mennyei narratívák

 

Azok a betegek, akik halálközeli élmények után felépültek, meglepően hasonlóan nyilatkoznak túlvilági tapasztalataikról, az árnyalatok leginkább a kulturális különbségekből, az élmények interpretációjából fakadnak. Eben Alexander amerikai idegsebész a fény, a színek, a szépség, az örömzene és a feltétlen szeretet hatalmas erejű áramlását fogalmazta meg A mennyország létezik című könyvében, miután egyhetes kómát követően revideálta korábbi, tudományos alapon megfogalmazott nézeteit. Az indiai Jose atya a nyolcvanas években járta meg a mennyet és a poklot, szerinte szavakkal leírhatatlan a mennyország szépsége. Azaz a kortárs beszámolók nemigen különböznek a korábbi leírásokról. Az inkák szerint például béke és nyugalom honolt abban a mennyországhoz hasonló felső világban, ahol az erényesek várták a világ végezetét. A menny persze nemcsak a patetikus érzelmek színhelye, a muzulmánok paradicsomában a földi örömöknek is megvan a helyük: korlátlan fogyasztás ételből, nem részegítő borból, valamint duzzadó keblű hölgyekből. Ahogy az iszlám Éden kapuja is tágabbra nyílik a harcban elesett hősök előtt, a germánok Walhallája egyenesen számukra rendeltetett. A halhatatlanok örök nyugalmának helyszíne a keleti vallásokból sem hiányozhat.

BELÉPŐ AZ ÖRÖKLÉTBE
A menny örök. Az eszményi színtér, ahová csak az igaz lelkek jutnak be, ahol Isten és ember tökéletes harmóniába kerül egymással.

A keresztények egy része szerint a mennyország valóságos helyszín, ahol az igaz hívők nyerik el örök jutalmukat. Többségük ma már inkább elvont fogalomként kezeli, a menny az ember és Isten összekötöttségét szimbolizálja. Míg a Biblia a poklot nagyon ritkán említi, a „menny” kifejezés csak az Újszövetségben kétszázhetvenhatszor szerepel, és szorosan összekapcsolódik az „örök élet” fogalmával. A teológia örökkévalósága azonban nem egyenlő a XXI. század embere számára nyomasztóan unalmas végtelen létformával. Az örök élet ugyanis nem időbeli, hanem minőségi fogalom.

Berényi Mariann Berényi Mariann cikke 2013. december
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.