Imádta nézni Maria Callast felvételeit az interneten Kálnay Zsófia, és tízévesen, hallás után, pár nap alatt megtanulta a Carmen Habanera áriáját. Jó hangja volt, vágyott énekelni, az Operaház gyerekkórusába mégsem vették fel. Ez olyannyira kedvét szegte, hogy váltott: „Tíz évig hegedültem, de csak hobbiszinten. Nem mentem vizsgázni, mert nagyon izgulós voltam. Izzadt a tenyerem, remegett kezem-lábam, ha néztek, ezért csak otthon húzogattam magamnak a nótát.” Az éneklés is folytatódott, de csak otthon. A youtube-on felfedezte magának Cecilia Bartolit, és egyre jobban rajongott az operákért. A lámpaláz nem szűnt meg, de az éneklés vágya ennél is erősebb volt, ez ellen nem tudott tenni.

Tizennyolc évesen kezdett énekelni tanulni Szilágyi Erzsébetnél, két év után pedig kitűzte a célt: felvételizni fog a Zeneakadémiára. Édesanyjával nyugdíjas klubokba szerveztek koncerteket, hogy szokja a színpadot, a nyilvánosságot. Tíz koncert után már idegesség és remegés nélkül tudta elénekelni a felvételi műsorát. A Zeneakadémiára ugyan nem, de Szegedre felvették. Aztán jöttek a kisebb szerepek Szegeden meg Békéscsabán, és fokozatosan elmúlt a bénító lámpaláz. „Izgulok most is, de már nem esem pánikba. Nincs már az a kézremegés, hogy ne tudnék megfogni egy poharat. Öt év kellett ehhez.”

Carmen egyébként azóta sem hagyja nyugodni. „Ez életem álma. Úgy kísér, hogy én elengedtem, lemondtam róla örökre, amikor a gyerekkórusba sem kerültem be. Pár éve már hívtak a szerepre, akkor korainak éreztem, de lassan már kész leszek rá. Játszom én fiút, meg utcalányt, de valahogy a Nő még csak most jött el.” Amit nagyon magáénak érez, az a Hamupipőke és A sevillai borbély Rosinája, a szíve csücske pedig Cherubino a Figaro házasságából. „A kicsit éles, pregnáns német zene is hívogat, például az Ariadne Naxosban Richard Strausstól. Az olasz operák szerintem a romantikus lelkületem miatt találnak meg, és igazi Mozart-hang sem vagyok, az az eszmei pianissimo nálam mindig másképp fog szólni. A hangom és a testalkatom kicsit keményebb. Inkább lelkileg vagyok Mozart- és Rossini-énekesnő.”

Szeretné minél többekkel megismertetni az operát, rengeteg ugyanis a műfajjal szembeni előítélet. Arra biztatná az embereket, ne higgyenek a címkézésben, inkább nézzék meg, vajon egy fiatal miért csinálja ezt egyáltalán, mitől izgalmas számára az opera. Már egy saját projekt is megvalósult, filmrendező párjával tavaly készített egy operaklipet. Ezt a fajta népszerűsítést szeretné folytatni az interneten elhelyezhető kis mozgóképekkel, amelyek talán a fiatalokat is megszólítják. És ha nem is vesznek rögtön jegyet az Operába, legalább megnyomják az újrajátszás gombot.