Manapság egyre kevesebben ismerik azt az érzést, amikor agyunkat teljesen kikapcsolva átadjuk magunkat egy elemi érzésnek, egy különleges pillanatnak, és hagyjuk, hogy a jelen magával sodorjon. A mai rohanó, hírcsatornák vezérelte világban a pillanat megélése az egyik legnagyobb kihívás! Az életet élvezni és örülni az élményeknek, tudatos erőfeszítést igényel. Tulajdonképpen ehhez próbál segítséget nyújtani a Mindfulness meditációs technika, amely mostanra hihetetlen népszerűségnek örvend nem csupán a korházakban, de az iskolákban, a munkahelyeken és újabban kultúra világában egyaránt. Ez a meditációs módszer manapság mindenütt jelen van, a különböző tanfolyamoktól az okostelefon-alkalmazásokon át egészen a könyvekig.
A Mindfulnesst legjobban talán a „tudatos jelenlét” kifejezéssel lehetne lefordítani, de ez sem adja vissza pontosan az eredeti jelentést. Dr. Elaine Weatherley-Jones, a módszer szakértője szerint az ilyen típusú meditáció során kizárólag a jelenre koncentrálunk, miközben nem értékeljük vagy minősítjük sehogy. Ilyenkor fontos, hogy kíváncsian és nyitottan forduljunk minden, akár pozitív, akár negatív külső és belső élményünk felé. Ez a buddhista hagyomány, amely a testünket és az elménket érő hatások tudatosítását hangsúlyozza, kutatások szerint évente több ezer embernek segít legyőzni a depressziót, a szorongást és a stresszt. A nyugati kultúrában egyes pszichoterápiás módszerekben is felismerhetjük a technikát. Jótékony hatásának köszönhetően egyre többen fizetnek be magánórákra, remélve, hogy ezáltal mind életminőségük, mind pedig kapcsolataik javulni fognak.
De vajon valóban működik ez a keleti spiritualitást és modern elveket ötvöző technika? Mark Williams, az Oxfordi Egyetem klinikai pszichológia tanszékének professzora szerint igen. A tudatosjelenlét-alapú kognitív terápia úttörője cambridge-i kollegáival közösen kifejlesztett egy nyolchetes kurzust, amelyet mára az egész világon előszeretettel alkalmaznak. A tanfolyam hasonló Jon Kabat-Zinn orvosprofesszor 1970-ben kifejlesztett stresszcsökkentő programjához. „Az emberek sokszor csak akkor szánják rá magukat kezelésre, ha már depressziósok, vagy szoronganak, és a kognitív terápia az egyik legnagyszerűbb módszer az ilyen jellegű problémák megoldására. A terápiát azonban rendszerint akkor alkalmazzák, ha már betegségről beszélünk. Mi az embereket arra szerettük volna megtanítani, hogyan maradhatnak egészségesek, és hogyan előzhetik meg a depresszió kialakulását” – mondta a professzor.
Szakértők szerint az agynak az a szokása, hogy újraéli a múltbeli feszültségeket, és folyamatosan aggódik a potenciális jövőbeni problémák miatt, akadálya lehet a mentális egészségnek. A Mindfulness meditáció arra ösztönöz, hogy tegyük félre a múlttal és a jövővel kapcsolatos kritikus gondolatokat, melyek így nem uralják többé a mindennapjainkat és az elménket. Hatékony eszközt kapunk tehát, amely segít a jelenben maradni, és a pillanat szülte érzésekre koncentrálni. Ezt olyan meditációs technikákkal éri el, mint például az „önvizsgálat”, amellyel saját testünk rezgéseire és érzéseinkre koncentrálunk. A lényeg, hogy figyelmet szenteljünk azoknak a gondolatoknak, amelyek a gyakorlatok közben megjelennek, ítéletmentesen fogadjuk el őket, de ne maradjanak a figyelmünk középpontjában,, elménket ismét irányítsuk vissza a jelenre, azaz ne hagyjuk, hogy ezek a belső érzelmek és gondolatok „elárasszanak” minket.
Más gyakorlatok a légzésre és olyan, a stresszel kapcsolatos tünetekre fókuszálnak, mint a feszült vállak vagy az összeszorított kezek. Talán egyszerűnek hangzik, de valójában kemény munka és rengeteg gyakorlás szükséges a helyes Mindfulness meditációhoz. „Olyan, mint amikor ébren forgolódunk az ágyban, mert folyamatosan jár az agyunk. Egyre dühösebbek és fáradtabbak vagyunk, de sehogy sem tudunk elaludni. A Mindfulness módszerével ahelyett, hogy egyszerűen elnyomnánk ezeket a gondolatokat, arra törekszünk, hogy megfigyeljük és elfogadjuk őket” – mondta Williams.
Bár első hallásra misztikusnak, gyanúsnak vagy éppen ködösnek tűnhet, szakértők szerint a módszer klinikailag bizonyított, és még ha az alapjai a buddhizmusból erednek is, valójában abszolút világi terápiás eljárásról van szó. A Clinical Psychology Review szaklapban megjelent tanulmány szerint a Montreali Egyetemen végzett kutatás azt találta, hogy a Mindfulness meditáció hatásos módszernek bizonyult számos pszichológiai probléma kezelésében.
Az Oxford's Mindfulness Centre tanára, Marie Johansson állítja, a meditáció látványos változásokat érhet el az életünkben. „Az emberek gyakran mondják, hogy néha úgy érzik, az élet egyszerűen elszáguld mellettük. A tudatos jelenlét segít, hogy hirtelen észrevegyünk dolgokat a természetben, a kapcsolatainkban, vagy éppen a családunkban. Így elkezdjük értékelni a jelent, ezáltal pedig jóval teljesebb életet élünk.”
Mindfulness a színházban és az irodában
Míg néhány évvel ezelőtt felvontuk volna a szemöldökünket, ha a munkahelyünkön közös meditációra invitálnak bennünket, manapság külföldön egyre több nagy cég, bank, reklámügynökség, iskola, sőt kormányzati szerv is bevezette alkalmazottjai számára. Szakértők úgy gondolják, hogy a munkahelyi környezetben a tudatos jelenlét alkalmazása kifejezetten hasznos lehet a megnövekedett nyomás következtében.
Néhány korai kutatás arról számolt be, hogy a meditáció segíthet finomítani a kognitív teljesítményt is, így növelheti a koncentrációt és a munkamemóriát, ösztönözheti a kreatív, rugalmas, problémamegoldó és racionális döntéshozatalt.
De nemcsak a mindennapokban és a munkahelyeken tűnt fel a módszer, hanem a kultúra területére is beszivárgott. Nemrégiben ugyanis bejelentették, hogy szeptemberben mutatják be a londoni Barbican Központban a világ első meditációs operáját. A Lost in Thought (Elgondolkodva) című négyórás előadás „a belső figyelem megtalálásának útjára” invitálja a közönséget. Az előadáshoz hozzátartozik a 4 órás csend, közös meditáció és jóga, illetve egy vegán étkezés, utána pedig a közös mosogatás. A cél, hogy ledöntsék a határokat a közönség és a művészek között, valamint, hogy feltárják a darab zenéje, a hang és csend, a zene és meditáció közötti kapcsolatot. Rolf Hind zeneszerzőnek nem ez az első ilyen projektje, ő vezette be a meditációt a londoni Guildhall School Music and Drama gyakorlatába is.
