Néhány évtizeddel korábban az emberek még jellemzően egy életre választottak párt maguknak. Szerelmesleveleket írtak egymásnak, a házasság intézményét szentnek és sérthetetlennek tekintették, az udvarlás pedig a kapcsolat elengedhetetlen előfeltételének számított. Bár a házasság tradíciója továbbra is jelen van mindennapjainkban, az elmúlt fél évszázadban számtalan változás tanúi lehettünk. A szerelmesek már nem csupán az életükön, de a munkájukon is osztoznak, és ha úgy tartja kedvük, külön lakásban külön életet élnek. De vajon melyek a legmeghatározóbb trendek a párkapcsolatok terén, és hogyan alakult át a románc a 21. században?
Jönnek a minglik!
Egy olyan globalizált világban, amelyben a karrier egyre fontosabb mind a nők, mind a férfiak számára, ahol az internetes társkeresés megszokott, és az emberek a közösségi oldalakon élnek társadalmi életet, nem csoda, hogy a távházasságok egyre népszerűbbek.
Népszámlálási adatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban az ilyen jellegű házasságok száma 2000 és 2005 között 23 százalékkal növekedett. A szerelmesek körülbelül 200 kilométer távolságra laknak egymástól, de olyan is előfordul, hogy külön kontinensen élnek. Egyesek minden hétvégén meglátogatják egymást, míg mások csupán havi rendszerességgel tudnak találkozni. A párok nagy része nem kapcsolati problémák vagy házastársi viszály következtében választja a különélést. A háttérben különböző okok állhatnak, de leggyakrabban a munka következtében kényszerülnek különélésre.
Az emberek sokkal többet utaznak nyaralás, munka vagy éppen tanulás céljából, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A korábbi generációktól eltérően a mai fiatalok nagy valószínűséggel találkoznak azzal a bizonyos „nagy Ő-vel” utazásaikon vagy külföldi tanulmányaik során.
A trendet az internet csak még inkább erősíti. Szakértők szerint úgy tűnik, a társadalom egyre inkább elfogadja a távkapcsolatot, a távházasságot működő alternatívaként. Persze ezeknek a kapcsolatoknak is megvan a maguk hátránya. A távkapcsolatban élők többet aggodalmaskodnak a hűtlenség miatt, emellett a gyereknevelés többnyire teljesen az egyik félre hárul.
Mára a távházasság pártolóira kifejezés is született: ők a minglik. A név az angol mixed singlesből ered. Ez tulajdonképpen a szingliség egy új változata, mely az „együtt lenni, mégis külön élni” elvet követi. Ezek a párok fontosnak tartják a szerelmet, miközben az önállóságukat és karrierjüket is szeretnék megtartani. Szeretik a szingli életformát, és hisznek abban, hogy a szabadság egy párkapcsolatban is lehetséges. Természetesen a jelenség alapja a nők öntudatra ébredése, karrierépítési vágya és önállósulása. Fontos azonban, hogy míg egyes távházasságokat a sors alakítja, addig a minglik maguk döntenek úgy, hogy ezt a párkapcsolati formát választják.
Az irodai románc sem tabu
Bill Gates és Melinda French példája mutatja leginkább, hogy a munkahelyi kapcsolatok rég nem számítanak tabunak. A Microsoft alapítója egy céges rendezvényen találkozott a feleségével, aki már akkoriban is a cég dolgozója volt. Az szexuális zaklatás eshetősége miatt egykor betiltott irodai románcok mára, úgy tűnik, elvesztették jelentőségüket. A Society for Human Resource Management jelentése szerint a munkahelyi románcokat korlátozó szabályok egyre lazábbak.
A tapasztalatok szerint a munkavállalók egyre nyitottabbak a kollégákkal folytatott viszonyokra. Ennek hátterében az állhat, hogy az emberek egyre több időt töltenek munkahelyükön, így lassan ez az egyetlen hely, ahol ismerkedni lehet. Szakértők szerint a határok a munka és a magánélet között elmosódnak, különösen a fiatalok körében. A mai munkahelyek csak tovább erősítik ezt, azzal, hogy közösségi helyiségeket, edzőtermeket, vagy éppen pihenőszobákat hoznak létre. Az SHRM felmérése szerint az emberek 40 éves kor alatt kollégával randevúznak legszívesebben. Persze az irodai románcok is lehetnek komplikáltak. Ha a felek nem kezelik professzionális módon a helyzetet, az könnyen a munkahelyi morál csökkenéséhez vagy kivételezéshez vezethet, károsítva ezzel mindkét fél karrierjét.
Interneten előre elrendezett házasságok
Indiában az internet forradalmasított egy nagy múltú hagyományt: az előre elrendezett házasságok intézményét. Az említett tradíció továbbra is erősen jelen van az országban: az indiai szülők még mindig kötelességüknek érzik, hogy felkutassák a megfelelő partnert gyermekeik számára. Manapság azonban egyszerűbb a dolguk, hiszen a virtuális térben is keresgélhetnek, ha úgy tartja kedvük. Mielőtt az internet elterjedt, a szülők gyakran a rokonok vagy ismerősök körében kerestek párt a fiataloknak. Egyesek házasságközvetítő irodákhoz fordultak, vagy újsághirdetést adtak fel.
Az évek folyamán egyre több indiai házasságközvetítő oldal jelent meg, melyek lehetővé tették, hogy a szülők néhány kattintással megtalálják csemetéjüknek az igazit. Ezeken az oldalakon a beállítások között olyan jellemzőket találunk, mint: vallás, kaszt, nyelv, oktatás vagy szakma. Habár ezek a felületek nem igazán társkereső oldalak, a gyakorlatban a fiatalok közül is sokan használják erre a célra. Ha a szülők valakit alkalmasnak találnak a házasságra, megszerveznek egy találkozót a jelölttel, még az előtt, hogy a fiatalok megismerkedhetnének. A honlaptulajdonos Bharat Manglani szerint amellett, hogy a módszer megkönnyíti a választást, a fiatalok is elégedettebbek, mert beleszólásuk van a folyamatba.
A monogámia hanyatlása
Több mint 4000 emlősfaj él a Földön, de csupán néhány tucat tart fenn egy életen át monogám kapcsolatot. Az abisi nők Nigériában három férfihoz is hozzámehetnek egyazon napon. Törökország bizonyos területein a férfiak több nőt is feleségül vehetnek, így minden asszonynak más szerep jut a családban. A poligámia körülvesz minket, társadalmilag mégis különösnek tartjuk. „Érdekes, hogy könnyen elfogadjuk, ha valaki egynél több gyermeket, testvért vagy barátot szeret, anélkül hogy az egyik szeretet gyengítené a másikat, de amikor romantikus természetű kapcsolatokról van szó, a legtöbben nem tudják elfogadni, hogy egy időben több szerelem is létezik” – írja Meg Barker kapcsolati tanácsadó és szexterapeuta legújabb könyvében. A pszichológus nem azt javasolja, hogy mondjunk le a monogámiáról, mindössze arra világít rá, hogy a hosszú távú monogám kapcsolat manapság egyre nehezebben kivitelezhető, és elavult szabályait újra kellene írni. „Úgy tűnik, sok különböző dolgot keresünk egy helyen, és azt reméljük, mindent megkaphatunk egyetlen embertől. Ez lehetetlen” – mondja Barker.
Esther Perel terapeuta könyvében különbséget tesz intim és tüzes kapcsolatok között. Míg az előbbi magába foglalja a teljes őszinteséget, az összetartozás érzését és az egyenlőséget, addig az utóbbit a kapcsolati játszmák és a vad szexualitás jellemzi. A szakértő szerint azonban annak esélye, hogy a kettő egyszerre legyen jelen a kapcsolatban, enyhén szólva valószínűtlen. Az intimitás és a forró szex, bár hasonlónak tűnik, valójában nagyon is más csapatban játszik.
A házastársi boldogság egykor nem volt ennyire bonyolult és konfliktusos. Alain de Botton könyvében a párkapcsolatok változását követi végig az évszázadok folyamán. Mielőtt felvetődött a szerelemalapú házasság gondolata, az emberek azért házasodtak, mert elérték a megfelelő kort, és utódokat akartak nemzeni. Az új, szerelemalapú koncepciónál már fontos volt az is, hogy vonzónak találjuk egymást, verseket olvassunk a holdfényben, miközben vágyakozva gondolunk párunkra. Később a szexuális elvárások is nőttek, a kapcsolat elejére jellemző fizikai izgalom és a tüzes szexuális élet már hosszú távon is kritériummá vált.
Barker állítja, a monogámia nem könnyű, de nem is lehetetlen. Úgy véli, el kell hagynunk a monogámia régi szabályait, hogy újratárgyaljuk őket. Így kapcsolataink, ha nem tökéletesek is, de jobbak lehetnek.
