"A közösségi média egy új valóságot teremtett. De vajon miért hozunk létre önmagunkról egy megszerkesztett, gyakran teljesen hamis képet? "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az élet filteren keresztül

A közösségi média egy új valóságot teremtett. De vajon miért hozunk létre önmagunkról egy megszerkesztett, gyakran teljesen hamis képet?

Legtöbben ösztönösen is a médiát hibáztatjuk, amiért téves valóságkép alakult ki bennünk, és ennek következtében egész életünkben arra törekszünk, hogy különböző ideáknak feleljünk meg. A magazinok címlapjairól tökéletesre retusált modellek mosolyognak ránk, és a látszólag hibátlan, csillogó életet élő hírességek láttán mindennapjaink unalmasnak, szürkének hatnak. Másfelől viszont úgy tűnik, mi lettünk önmagunk legnagyobb ellenségei azzal, hogy torz vizuális és verbális üzeneteket közvetítünk életünkről ismerőseinknek a közösségi média segítségével.

 

Egy hamis világ káros hatásai


A New York Times egyik riportja szerint a naponta internetező 13 és 17 év közötti fiatalok legalább fele rendelkezik Instagram-profillal. Ezek a fiatalok egyfajta digitális színházat hoznak létre hétköznapjaik eseményeiről a közösségi média felületén. A fizetség pedig cserébe nem más, mint a figyelem, hiszen minél több követővel rendelkezünk, annál nagyobb sikert könyvelhetünk el. Hogy ellensúlyozzuk ismerőseink, illetve a hírességek látszólag mesés életéről készült képeket, különböző narratívákat alakítunk ki. Teremtünk egy hamis Instagram-életet, amelyben gyakran semmi sem az, aminek látszik.

 

 

Az olyan platformok, mint az Instagram, a legritkább esetben ábrázolják a nyers valóságot. A szűrők segítségével a világ színesebbnek, szebbnek mutatkozik, a nap is ragyogóbban süt, a víz is sokkal kékebb, mi pedig vékonyabbnak, csinosabbnak látszunk. Pszichológusok szerint az emberek ilyenkor valójában egy áhított képet teremtenek önmagukról az internet segítségével. A Journal of Experimental Psychology című tudományos szaklapban megjelent tanulmány a közösségimédia-használat érzelmekre, illetve mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta. A kutatásban megállapították, hogy a felület passzív használata (vagyis olvasása, végiggörgetése) elősegíti az irigységet és a depresszív hangulatot. A kutatók szerint érzelmi szempontból nem feltétlenül tesz jót a felhasználóknak az, ha állandóan nyomon követhetik barátaik, ismerőseik sikereit, boldogságát.

 

A médiatudatosság fontosságát hangsúlyozva az elmúlt években több olyan reklám, illetve kampány is született, amely a közösségi média veszélyeire hívja fel a figyelmet. A néhány évvel ezelőtt készült What's on your mind? című kisfilm például egy olyan férfi történetét meséli el, aki hamis életet kreál magának a Facebook segítségével, és elferdíti a valóságot csupán azért, hogy minél több lájkra tegyen szert. Pszichológusok a videóval kapcsolatban elmondták, a közösségi médiaprofilok manipulációjának megvan az a veszélye is, hogy hamis emlékekkel „fertőzi” meg az elménket. 

 

Egyes kutatásokból kiderül, hogy a 18 és 24 év közötti fiatal felnőttek saját bevallásuk szerint előszeretettel hazudnak kapcsolataikról, munkahelyükről, illetve szabadidejükről az említett oldalakon. Bizonyos tanulmányok szerint azonban a rosszul használt közösségi média károsíthatja az önéletrajzi emlékezetet, amitől egy idő után kevesebbnek, értéktelennek érezhetjük magunkat. Természetesen érthető, miért szeretné mindig mindenki a legjobb arcát mutatni ezeken az oldalakon, a társadalmi konformitásnak azonban hátránya is van. Előfordulhat ugyanis, hogy a hamis kép megalkotása közben szép lassan elveszítjük önmagunkat, az egyediségünket, amitől megváltozik önképünk, sőt a valós eseményekkel kapcsolatos emlékeink is átalakulhatnak. Tanulmányok kimutatták, hogy az emlékek módosíthatók, kevésbé pontosak, és minden egyes alkalommal, amikor „letöltjük” őket, újabb és újabb színezetet kaphatnak. 

 

A közösségi média motiváló ereje


Persze a közösségi média hatásai nem kizárólag negatívak. Ezek az oldalak motiválhatnak is, és jobb eredmények elérésére sarkallhatnak. Az Instagrammon található egészségtudatos felhasználók szemléletváltásra ösztönözhetnek, átalakíthatják étkezéseinket, illetve életmódunkat. A Preventive Medicine Reports című tudományos szaklapban megjelent kutatás szerint az egészséghívő ismerősök pozitív hatást gyakorolhatnak edzéssel kapcsolatos szokásainkra. Kutatók szerint ezek a platformok, okosan felhasználva, hatékony eszközként szolgálhatnának a védőoltások, a megelőzés, valamint a különböző gyógykezelések népszerűsítésében is.

 


A Cornell Egyetem kutatói elhatározták, hogy megcáfolják a közösségi médiáról kialakult negatív képet. Vizsgálatukban azt találták, hogy a Facebook pozitív irányba is befolyásolhatja az önértékelést. A barátainktól érkező pozitív visszajelzések megerősítenek minket, és pozitív energiákkal töltenek fel. A tükörtől eltérően, mely arra emlékeztet, hogy kik is vagyunk valójában, a Facebook lehetőséget ad arra, hogy önmagunk pozitív változatával szembesüljünk.


A hagyományos „objektív önismeret” elmélete negatívan befolyásolja az önbecsülésünket, mivel hibáinkra, illetve korlátainkra hívja fel a figyelmünket. Ezzel szemben a modernebb „Hyperpersonal modell” azt állítja, hogy az általunk gondosan szelektált információkból létrehozott profil pozitívan hat az önértékelésünkre. Az egyetem kutatói ezt az elméletet támasztották alá kísérletükkel is, melyben főiskolai hallgatókat vizsgáltak. A diákokat egy-egy számítógép elé ültették. Míg az egyik csoportnak saját Facebook-profilját kellett tanulmányoznia, addig egy másik a tükör előtt ült, a harmadik pedig az üres monitort bámulta. Ezt követően a hallgatóknak egy önbecsülésre vonatkozó kérdőívet kellett kitölteniük. A kérdőívekből kiderült, hogy jóval magasabb önbecsülési pontszámot értek el azok, akik a kutatás idején a Facebook-profiljukat olvasgathatták.

 

Minden jel szerint leginkább rajtunk, felhasználókon múlik, hogy mire és hogyan használjuk ezeket a platformokat, előnyünkre fordítjuk, vagy önmagunk legrosszabb ellenségeivé válunk.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2015. november
címkék:
Lélek
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.