Nem feltétlenül. Az azonban igaz, hogy egy kicsit jobban kellene ismernünk a testünk (és a lelkünk) működését ahhoz, hogy hamarabb meggyógyuljunk, és ne hordjuk ki lábon tavaszig a betegséget.
Az antibiotikum-kúra többnyire nem használ
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a kínzó felső légúti megbetegedések többsége vírusos eredetű. Ilyen a hagyományos influenza és az új influenza is, ez pedig azt jelenti, hogy teljesen feleslegesen veszünk be ellenük bármilyen antibiotikumot. A háziorvosok nagy többsége az első tünetre felírja a gyógyszert, és gyakorta mi magunk is ezt várjuk el tőle. Ennek pedig az az eredménye, hogy Magyarország a harmadik helyen áll a felelőtlen antibiotikum-felhasználásban.
A vírusos megbetegedésre pedig az antibiotikumos kúra nem hogy nem használ, hanem kifejezetten káros, mert ettől nem fogunk meggyógyulni, viszont el kell viselnünk a gyógyszer mellékhatásait. Ilyenkor ugyanis a szervezetünkben élő hasznos baktériumtörzseket is kipusztítjuk, elpusztul a bélflóra, és a szervezet védtelenné válik a betegséget okozó kórokozókkal szemben. Ráadásul olyan ellenálló baktériumtörzsek fejlődnek ki, amelyek már túlélik a gyógyszeres kezelést is. Vagyis legközelebb, amikor valóban szükséges volna, hiába szedjük be a szokásos antibiotikumot, a szervezetünk már nem reagál rá. Így az is megtörténhet, hogy egyik betegségből esünk a másikba, és a gyógyszerek sem segítenek.
A megoldást ilyenkor az jelentheti, ha visszaépítjük az elpusztított baktériumflórát. Ebben nemcsak speciális gyógyszertári készítmények segíthetnek, hanem hasznos baktériumokat tartalmazó ételek is – a célnak a legtöbb erjesztett étel megfelel. Ám az a legjobb, ha idáig el sem jutunk, mert nem szedünk feleslegesen antibiotikumot. Influenzára ugyanis ma sincs gyógyszer, ebbe jobb, ha beletörődünk. Marad az immunrendszer erősítése és támogatása. Erre a téli időszakban sokkal jobban kell ügyelnünk, mert a hideg négy fal közé zár bennünket, sokkal kevesebb a napfény, és sokkal kevesebbet is mozgunk – ezért sokkal több kedvezőtlen körülménnyel kell számolnunk, mint a nyári hónapokban.
Az immunrendszer erősítése
Ha már minden gyógyszer elfogyott, és mégsem használt semmi, akkor elérkezett a homeopátiás kúra ideje. Az immunrendszer erősítésére többféle jól bevált szer is létezik. A homeopátiás szerek előnye, hogy nincs mellékhatásuk. Arra azonban vigyázni kell, hogy sem előtte, sem utána nem szabad enni, különösen aromás ételeket, citromot vagy fokhagymát. Alkalmazásukkor kerülni kell a mentoltartalmú fogkrémeket is. Az Echinacea (azaz a bíbor kasvirág) szirup és tabletta formájában is kapható.
Az immunrendszer erősítésének van még egy ennél is természetesebb formája, a tudatos táplálkozás. Számtalan olyan zöldségünk és gyümölcsünk van ugyanis, amelyek kiváló immunerősítő tulajdonságokkal rendelkeznek, közülük többeket méltatlanul elhanyagolunk. Ilyen például a nyers cékla, a sárgarépa, a káposzta és a gyömbér. Mindegyikből naponta kellene fogyasztanunk valamennyit, nyersen, salátának vagy préselt italként.
Hasonlóan kiváló tulajdonságokkal rendelkezik a brokkoli, kis sajttal finom köret készíthető belőle, de salátákhoz is szolgálhat alapanyagul. A süteményeket ilyenkor mandulából kellene elkészítenünk, mert stresszoldó hatású, ráadásul E-vitamin-tartalma olyan jelentős, hogy hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez. Az ebéd utáni étkezéshez préselt gyümölcs- vagy zöldséglevek ajánlottak.
Legegyszerűbb és legfinomabb az alma, amely zamatos és üdítő, annyira finom, hogy még a gyerekek is örömmel megisszák, ráadásul hatalmas vitaminbombával ér fel. Amellett, hogy erősíti az immunrendszert, segít a vírusok és baktériumok leküzdésében. Hosszú távon pedig rákmegelőző, gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van, valamint májvédő szerepet is betölt.
Lelki önvizsgálat
A tudomány az immunrendszer működését sokáig csak a test működésének oldaláról vizsgálta. Nem is olyan rég azonban bizonyítékot találtak arra, hogy a lelkünket érő erős hatások leképeződnek az immunrendszerünk működésében. Vagyis ha szomorúak vagyunk, az immunrendszerünk legyengül. Bármilyen kellemetlen hatás szervezetünk védő hadseregét teszi harcképtelenné. Kiszolgáltatottak leszünk, és ágynak esünk. Így akár a legegyszerűbb megfázásnak is lehetnek lelki eredetű okai.
Kísérletet is végeztek ennek bizonyítására. Olyan emberek orrnyálkahártyájába tettek kórokozókat, akiket előzőleg frusztráltak és kimerítettek. Szinte azonnal benáthásodtak. Azoknak viszont, akik jó lelki állapotban voltak, semmi bajuk sem lett! Mi betegít meg akkor? A vírus, vagy a rossz lelkiállapot?
Így vezethet betegséghez egy-egy veszekedés, vagy elhamarkodott, másokra kimondott ítélet. Ha pedig hosszadalmasan betegeskedünk, az azt jelenti, sehogy sem akarunk visszatérni abba a világba, ahol nem kapjuk meg azt az elismerést és támogatást, amire vágyunk... a farkastörvények közé. A betegség – bármi legyen is az – mindig felfogható üzenetnek, a lélek kiáltásának, hogy valami baj van az életünkkel. Ezzel azonban olykor nehéz szembenézni. Azt tanultuk, hogy elég, ha ilyenkor orvoshoz megyünk, aki majd megvizsgál, megállapítja a betegségünket, és felírja a megfelelő gyógyszert. Egyszóval a megoldást kívülről várjuk – és lássuk be, így sokkal egyszerűbb. Gyakran egy kisebb megfázáskor valóban elég, ha elmegyünk az orvoshoz, vagy valaki kedvesebben adja oda a citromos teát... Mert közben megkapjuk azt a figyelmet és gondoskodást, amellyel képesek vagyunk tovább működni.
Nagyon lényeges azonban, hogy megértsük, a betegség a legtöbb esetben nem kívülről érkező csapás, felelősségünk van a kialakulásában és a gyógyulás folyamatában is. Ha van bátorságunk, hogy a tünet mögé nézzünk, könnyen felfedhetjük a háttérben megbúvó okokat. A legtöbb lelki eredetű problémánk mögött rossz emberi kapcsolataink állnak, vagy valamilyen egzisztenciális probléma. Ennek első tünete pedig nem a betegség, hanem a szorongás. Ha felfedezzük magunkban ezt az érzést, rögtön meg kellene kérdeznünk önmagunktól, mi a baj – mert számtalan problémánk lehet a párunkkal, a gyerekeinkkel, a munkahelyünkön. Persze könnyebb bekapni a gyógyszert – de vajon igazán ez a megoldás? A gyógyszerek csak elnyomják a tüneteket, azt érjük el velük, hogy végül már nem halljuk meg (tőlük) saját magunkat.
Örömforrások
Szervezetünk öngyógyító erőire is támaszkodhatunk. Néha a gyorsabb gyógyuláshoz nem kell más, csak az, hogy lelassuljunk, és közben átéljük magát az életet! Nemcsak a rohanás és a küzdés részét, hanem az önfeledt pillanatokat, az örömöket is. Vagyis örömteli pillanatokat kellene beleszőnünk a mindennapokba, méghozzá egészen pontosan háromszor annyi örömöt, mint bánatot – legalábbis erre jutottak a tudósok a kutatásaikban.
A rosszhoz viszonyítva háromszor több jó stressz képes megőrzi az erőinket és az egészségünket. Hogy kinek mi okoz örömöt, az egyénileg lehet nagyon különböző. Nagy általánosságban azonban annyit célszerű megemlítenünk, hogy érdemes (az immunrendszerünk védelme érdekében) jó emberi kapcsolatokat ápolnunk (ez nem egyenlő a konfliktus nélküli kapcsolattal), érdemes tartani a szeretteinkkel, a barátainkkal a kapcsolatot. A hiányuk ugyanis előbb-utóbb biztosan megbetegít. Tudatosan kell törekednünk arra is, hogy minden napnak legyen örömteli pillanata. Ez lehet sport, tánc, hobbi, valaminek a megalkotása, de akár a munka is – ha nem egyszerűen kényszerből, hanem a saját kedvünkre végezzük.
