Az ünnepek után sokan tapasztalják meg a szomorúság és az üresség érzését. Egyesek mindezt nehezebben élik meg, mint mások, náluk a visszatérést a munkába depresszív tünetek kísérik. Pszichológus szakértők szerint ez a reakció azonban korántsem számít egzotikus jelenségnek, sőt általában igen gyakori, egy természetes folyamat része. Egy intenzív érzelmekkel teli időszak után, testünknek és lelkünknek egyaránt időre van szüksége ahhoz, hogy ismét alkalmazkodjon a dolgos hétköznapokhoz.
Miért olyan nehéz elengedni az ünnepeket?
A pszichológusok egyetértenek abban, hogy az ünnepek utáni depresszió bár korántsem súlyos, mégis széles körben elterjedt tünet: egyesek „posztvakációs szindrómának” is nevezik, melynek jellemzője az ingerlékenység és a koncentráció nehézsége. A BBC egy vizsgálatban azt találta, hogy a brit dolgozók 76 százaléka szenved ugrásszerű stressz-szintnövekedéstől az ünnepeket követően. A felmérések szerint, míg egyesek számára a „visszarázódás” okozott gondot, addig másoknál a munkával kapcsolatos felzárkózás, vagy éppen a karácsonyi költekezést követő pénzügyi problémák eredményeztek szorongást. A kor előrehaladtával egyre kisebb eséllyel szenvedünk az ünnepek utáni depressziótól. Egy korábbi felmérés szerint az 55 év fölöttiek körében – meglepő módon – csökkent az ünnepek utáni depresszióra hajlamos felnőttek száma.
Az ünnepek utáni depresszió hátterében egy másik pszichológiai probléma, a „kontraszthatás” is megfigyelhető, ami abból ered, hogy az agynak olykor radikálisan eltérő élményekhez kell alkalmazkodnia. Az említett jelenségnek köszönhetően az ünnepek utáni időszakot sokkal nyomasztóbbnak és unalmasabbnak érezzük, mint amilyen valójában.
A helyzetet csak súlyosbítja a januárban gyakran előforduló szezonális affektív zavar, mely azokban az országokban a leggyakoribb, ahol a tél sötét és borús, így az emberek ritkán jutnak napfényhez. Ezt a problémát azonban könnyen orvosolhatjuk a megfelelő D-vitamin-bevitellel. Emellett manapság léteznek olyan speciális lámpák is, amelyek hasonló hatást eredményeznek szervezetünkben, mint a napsugarak.
Depresszív állapotunkon az étkezési szokásainkban bekövetkező változások sem segítenek. Köztudott, hogy a karácsonyi, illetve szilveszteri partikon gyakran előkerülnek a süteményes tálcák, amelyek „bűnre” csábítanak, és még a legjobban edzett egészséghívő elveit is próbára teszik. A probléma csupán az, hogy a cukros ételek szoros összefüggésben állnak a levertséggel, így valószínűleg az ünnepi finomságok is hozzájárulnak az ilyenkor jelentkező depresszióhoz. A cukorösszeomlás következtében ingerlékenyek és fáradtak leszünk, emellett pedig immunrendszerünk ellenálló képessége is csökken.
Mit tehetünk ellene?
Egyes szakértők szerint az ünnepek utáni depresszió, avagy posztvakációs szindróma azért olyan intenzív, mert év közben sokan kizárólag a nyaralásért élünk. Ez tartja bennünk a lelket a munkában, illetve a szürke hétköznapokban. Ennek kivédése érdekében érdemes hétről hétre beiktatni a mindennapjainkba olyan inspiráló tevékenységeket, illetve eseményeket, amelyek izgalommal és várakozással töltenek el. Ideális esetben mindannyiszor, amikor visszatérünk a nyaralásból, vagy beköszönt az újév, lehetőségünk nyílik arra, hogy megszabaduljunk egy régi rossz szokástól, és megújult energiával fogjunk bele valami újba. Ez utóbbinak természetesen nem kell nagy dolognak lennie, lehet akár egyfajta új gondolkodásmód is, vagy egy új képesség, olyan, ami iránt elkötelezettséget érzünk, és szívesen megtanulnánk.
Az ünnepi dőzsölés után felszedett kilóktól, illetve rosszkedvtől könnyedén megszabadulhatunk az életmódváltás segítségével. A pszichológusok szerint érdemes egészségesebb rutint kialakítani, ezzel ugyanis enyhíthetjük a depresszió és a szorongás tüneteit. Az edzőtermi látogatások, a különböző sportok természetesen nem csupán a testünknek tesznek jót, de mentálisan is erősítenek. Az elmúlt néhány évtized kutatásai bebizonyították, hogy a sport, függetlenül kortól, vagy akár edzéstípustól, jelentős szerepet játszik az agyi működés támogatásában. Tökéletes eszköz, ha mentális kikapcsolódásra vágyunk, vagy szeretnénk egy időre megszabadulni a munka, a tanulás okozta stressztől, a fizikai aktivitást igényelő tevékenységek ugyanis szerotonint, illetve endorfint, vagyis a boldogságért és jó közérzetért felelős hormonokat szabadítanak fel a szervezetben.
Így akár egy csapásra két legyet is üthetünk, hiszen amellett, hogy megszabadulunk a depressziótól, az újévi fogadalmainknak is eleget teszünk, miszerint az új év lesz az az év, amikor végleg leszámolunk azokkal a bizonyos fölös kilókkal!
