Izmaink és ízületeink hihetetlenül strapabírók – gondoljuk csak el, mennyi munkát kell elvégezniük napról napra. Hajlamosak azonban megbosszulni mind a hirtelen, szokatlan mennyiségű terhelést, mind pedig az egyébként ritkán végzett mozdulatokat. Ha tudjuk, hogy olyan minőségű vagy mennyiségű testmozgást fogunk végezni, amilyet vagy amennyit egyébként nem szoktunk, különös körültekintéssel érdemes megelőznünk a bajt.

Ficam és rándulás – az ízületek balesete

Ficamról akkor beszélünk, amikor az ízületi porcfelszínek (a vápa és a fej) elmozdulnak egymásról, az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot. Az elmozdulás, eltávolodás mértékétől függően beszélhetünk teljes vagy részleges ficamról. A ficam leggyakrabban a könyököt, a vállat, az ujjakat (ujjízületeket), a térdkalácsot és a bokát érinti. A rándulás – a ficamhoz hasonlóan – az ízületeinket érinti, azonban rándulás esetén a fej a vápában marad.

A rándulást és a ficamot egyaránt kísérheti duzzanat, jelentős fájdalom, vérömleny, bőrpír. Röntgenfelvétel segítségével azonban egyértelműen kimutatható, hogy mivel is állunk szemben, s hogy milyen beavatkozások szükségesek.

Izomhúzódás

Izomhúzódásról akkor beszélünk, ha az izmokat túlnyújtjuk, túlerőltetjük. Ilyenkor izomrostok szakadnak; a sérült rostok száma határozza meg az húzódás súlyosságát és a tünetek kellemetlenségének – a fájdalomnak – fokát. Húzódás esetén a fájdalom mellett az izmok gyengeségét érzékeljük. A tünetek fokozódnak, ha az izmot nyújtani próbáljuk.

Extrém esetben előfordulhat, hogy külső szemmel is láthatóvá válik a húzódás: enyhe bőrpír, esetleg zúzódásra emlékeztető véraláfutás, duzzanat jelentkezik az érintett hellyel kapcsolatban lévő bőrfelületen. Ilyen esetben mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés

Egy enyhébb rándulás vagy izomhúzódás hetekre visszavetheti az embert megszokott tevékenységeiben, nem beszélve a súlyosabb ficamról, amikor hosszú hónapokba is beletelhet, míg például újra sportolhat. Nem árt tehát előzetes óvintézkedéseket tenni, és minél kisebbre csökkenteni a kellemetlenségek előfordulásának kockázatát.

• Ha intenzívebb, izmainkat igénybevevő testmozgásba kezdünk, mindig alaposan melegítsünk be! Nem elég két vállkörzés és két térdemelés. A bemelegítésnek megvannak a maga szabályai: a cél, hogy szisztematikusan minden ízületünk és izomcsoportunk felkészüljön a fokozott igénybevételre.

• Bármilyen sportot végzünk, a megfelelő felszerelés és terep segít megelőzni a sérülést. Ha például futunk, kocogunk, vagy akár csak huzamosabb ideig sétálunk, nem mindegy, milyen cipőben tesszük, és az is számít, hogy milyen terepen. A vékony, rugalmatlan talpú cipő és az aszfalt a lehető legrosszabb párosítás. Az ugrálással járó edzésformákra is igaz: ízületeink rövid és hosszú távú kímélése érdekében válasszunk megfelelően rugalmas talpú cipőt.

• Ha olyan sportot választunk, ahol egy-egy izom, izomcsoport fokozott terhelése a cél (pl. súlyzós edzés), mindig ügyeljünk arra, hogy a gyakorlatokat szabályosan végezzük! Inkább kisebb súlyokkal, de szabályosan, semmint hogy utána hónapokig semmit ne tudjunk csinálni. A legjobb, ha az első hetekben képzett szakember segítségét kérjük.

• Az ízületeink hosszú távú védelmére is ügyeljünk! Már a saját testsúllyal végzett edzésnél is rengeteget árthatunk az ízületeinknek: egy szabálytalan guggolás nem kíméli a térdet, ennek pedig meglesznek a kellemetlen következményei, még ha nem az adott edzésen jelentkeznek is.

Ha a sérülés mégis bekövetkezett…

• Fontos, hogy ne essünk kétségbe! A hirtelen jelentkező, intenzív fájdalom természetesen nagyon ijesztő, ám a pánikkal sokat ronthatunk a pillanatnyi helyzeten. Mély, lassú levegővétellel törekedjünk a nyugalmi állapotra és a kontrollált jelenlétre!
• Ha rándulásra, ficamra vagy súlyosabb izomhúzódásra gyanakszunk, haladéktalanul keressük fel egy hozzáértő embert!

Házi segítség

• Rándulások esetén kerülni kell az ízületek további terhelését. A harmadik nap után (vagy amikor a duzzanat már lelohadt) azonban mindennap érdemes egy kicsit átmozgatni, minimális izommunkára sarkallni az érintett területet!

• A gyógyszertárakban kapható rugalmas pólyával nemcsak védhetjük a sérült ízületet, de a kialakult duzzanat is hamarabb lohad. A sérülés első napjaiban a jég- vagy a hideg vizes borogatás is hatásos a duzzanat ellen.

• Kisebb izomhúzódásra jó szolgálatot tehetnek az olyan hűsítő krémek, amelyeknek valamelyik alapanyaga serkenti az izmokban a vérkeringést. Erre a célra az egyik leghatásosabb gyógynövény a rozmaring.

• Még a kisebb izomhúzódásokat is érdemes pár napig, a teljes tünetmentességig pihentetni.

Orvosi segítség, fájdalomcsillapítás

• Súlyosabb, szabad szemmel is látható elváltozások esetén az orvos felkeresése indokolt. Röntgenfelvétellel meggyőződhetünk róla, hogy rándulással, vagy ficammal van-e dolgunk. Az utóbbi gyakran műtéti beavatkozást is igényel, azonban ha nincs szükség drasztikus megoldásra, akkor is hasznos tanácsokat kaphatunk a minél hatékonyabb otthoni kezeléshez.

• A fájdalom csillapítása szükségessé válhat, különösen az első, legfájdalmasabb időszakokban. Ilyenkor a fentebb már említett jeges és hideg vizes borogatások mellett jó szolgálatot tehetnek a nem szteroid alapú fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő készítmények is.