"Magyarországon jelenleg mintegy hétezer étrend-kiegészítőt árusítanak, csak úgy, mint Európa más országaiban!"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az étrend-kiegészítők talánya

Magyarországon jelenleg mintegy hétezer étrend-kiegészítőt árusítanak, csak úgy, mint Európa más országaiban!

Az étrend-kiegészítők elterjedésében és keresettségében az az érv játssza a legfontosabb szerepet, hogy a mai kor emberének – nemcsak táplálkozási szokásainak, életvitelének megváltozása, hanem a nagyiparilag előállított és számos módon manipulált (hosszan tartósított, adalékanyagok hozzáadásával készült stb.) élelmiszerek fogyasztása miatt is – kevesebb mikrotápanyag jut a szervezetébe a szükségesnél, ezért ezeket, az egészség megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen anyagokat folyamatosan pótolnia kell. Egy vagy több vitamin, illetve ásványi anyag és nyomelem hiányában ugyanis az immunrendszerünk védekezőképessége gyengül, könnyebben betegszünk meg, legyen szó egyszerű nátháról, vagy akár olyan, súlyos betegségről is, mint a rák.

 

 

 

Hasznos vagy felesleges?

 

Az utóbbi években egyre több és hevesebb vita dúl – legalábbis a táplálkozástudománnyal foglalkozók és az orvosok körében – arról, hogy hasznosak, netán feleslegesek, vagy kifejezetten károsak-e a mesterségesen előállított vitaminkészítmények. A szakemberek arról is vitatkoznak, hogy a gyártók által ajánlott „dózis” mindenkire vonatkoztatható-e.

TUDTAD?
Míg a vitamintabletták, vitaminkészítmények általában egy-egy speciális vitamint (A-vitamin, B-vitamin, C-vitamin stb.), illetve a hordozóanyagot, tartalmazzák, addig a táplálékkiegészítők inkább tekinthetők valamilyen komplexebb, összetettebb készítménynek, mely különböző természetes növényi és ásványi anyagokat, illetve esetenként vitaminokat is tartalmaz.
Egyre több szakember javasolja, hogy – csakúgy, mint a vényköteles gyógyszerek többségénél – a házi-, vagy kezelőorvosok egy vitaminkúra megkezdése előtt is kezdeményezzék a szervezet általános állapotát „megmutató” rutin laborvizsgálatot, és annak, valamint az egyén korának, nemének, életmódterhelésének, táplálkozási szokásainak, esetleges krónikus betegségeinek a figyelembevételével javasoljanak vitamin, ásványi anyag, nyomelem pótlására szolgáló készítményt.

A legújabb, ilyen irányú kutatások ugyanis azt a korábbi feltételezést látszanak igazolni, hogy szintetikus (mesterségesen előállított) vitaminokat tartalmazó készítmények hosszú távon gyengítik az immunrendszer működését. Ennek az a magyarázata, hogy a természetes úton, tehát a zöldségek, gyümölcsök, illetve más természetes étkezési alapanyagok kivonásával, felhasználásával készült vitaminkészítmények, táplálékkiegészítők összetevői (a mikro- és makrotápanyagok) egymás hatását is felerősítik (ezt nevezik szinergiának), ezáltal pedig szervezetünk ellenálló-képességét is fokozzák. Ezzel szemben, a mesterségesen előállított (szintetikus) vitaminok/az ezeket tartalmazó étrend-kiegészítők (hasznosulásuk érdekében) a mellőlük hiányzó ásványi anyagokat, nyomelemeket a testszöveteinkből vonják el, ami hosszabb távon az egészséget is károsíthatja.

 

Hitek és tévhitek

 

A vitaminok pótlásával kapcsolatban a legelterjedtebb tévhit, hogy nem lehet „túladagolni” őket. Márpedig a mono- és multivitaminok, étrend-kiegészítők mellett megtalálható „termékismertetők/vásárlói tájékoztatók kötelezően hívják fel a fogyasztók figyelmét nemcsak az ajánlott dózis szigorú betartására, hanem például a nem vízoldékony vitaminok „felhalmozódásának” (hipervitaminózis kialakulásának) veszélyére, a lehetséges mellékhatásokra, de arra is, hogy az adott készítmény szedése milyen esetekben (pl. egyes gyógyszerekkel együtt, terhességben vagy valamely krónikus betegség megléte esetén) kifejezetten ellenjavallott.

Ugyancsak kevesen tudják, hogy a vitaminpótlásra szolgáló szer szedésének felfüggesztése vagy abbahagyása is okozhat kellemetlen közérzetet. Ezek olykor akár a drog vagy alkohol elhagyása utáni elvonási tünetekre, gyakrabban a vitaminhiány okozta panaszokra (pl. fáradékonyság, rossz közérzet, bőr-, ideg-, emésztő- és immunrendszeri tünetek, izomgyengeség, általános teljesítménycsökkenés) hasonlíthatnak.

 

 

Mikor plusz, mikortól mínusz?

 

A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy ha bizonyos vitaminokból, multivitaminokból vagy étrend-kiegészítőkből a gyártó által javasoltnál többet veszünk be, akkor akár az egyik legfontosabb méregtelenítő szervünket, a vesénket is túlterhelhetjük, majd megbetegíthetjük. A legismertebb és leggyakrabban használt vitaminfajtáról, a C-ről kiderült, hogy vízben oldódik ugyan, tehát a

TUDTAD?
Az étrend-kiegészítők nem keverendők össze a különleges táplálkozási célú élelmiszerek néhány csoportjával (például a sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek szánt termékekkel), vagyis „sporttápszerekkel”, „bodyporokkal”, „turmixokkal”.
felesleg valóban távozik a vizelettel, ám ha tartósan nagy dózisban fogyasztjuk (napi 500 mg-nál többet veszünk be belőle), előbb-utóbb vesekövességet okoz. Tehát nem árt az óvatosság.

A multivitaminoknál, étrend-kiegészítőknél mindig ellenőrizzük a megvásárolni szándékozott készítmény összetevőit (amennyiben például rendszeresen fogyasztunk kalciummal dúsított ásványvizet, akkor olyan multivitamint válasszunk, amelyben ez az ásványi anyag csökkentett mennyiségben van jelen). A termékek szedése, fogyasztása során figyeljünk szervezetünk reakcióira (hasmenés, hányinger stb.) is.

Ha hiszünk is benne, meg még ráadásul érezzük is a jótékony hatásait, akkor se várjunk hosszú távon csodát egyetlen étrend-kiegészítőtől, multivitamintól, vitaminkomplextől sem. Ezek csak rövid ideig képesek ellensúlyozni az egészségtelen életvitelből, helytelen táplálkozásból (pl. radikális fogyókúrázás, rendszertelen étkezés stb.) adódó problémákat.

A gyártóknak egyébként törvényi kötelezettségük, hogy figyelmeztessenek: az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

 

 

 

Természetes vagy szintetikus?

 

Ha azt olvassuk egy multivitamonon, hogy „kivonat”, „sűrítmény”, „szárítmány”, „őrlemény”, „extract”, „leaf”, vagy magának a növénynek (pl. csipkebogyó-kivonat, acerolasűrítmény stb.) a neve áll rajta, amelyből a szükséges vitamint (izolátumot) kivonták, illetve egy vegyületcsoportot

TUDTAD?
Multivitamin az a készítmény, amelyben legalább négyféle vitamin van, és közülük legalább kettőnek a mennyisége – az egyszeri alkalommal fogyasztott adagban – eléri a felnőttek számára ajánlott napi adagot.
tüntettek fel, amely az adott vitamint/vitaminokat is tartalmazza, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a készítmény természetes alapú, ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz.

Amennyiben csak az adott vitamin neve (pl. C-vitamin) van feltüntetve az összetételben, akkor biztosan szintetikus (aszkorbinsavat tartalmazó) összetevőt tartalmazó készítményről van szó.

Egy másik fontos kifejezés is megkülönbözteti a természetes vitaminkészítményeket a szintetikusoktól, ez pedig a „kelát”, „chelate” szó.

A kelát az a kémiai forma, amely a természetben is előfordul, és élő vegyületre utal. Ha tehát a hatóanyagok kelát megjelöléssel vannak feltüntetve a vitaminkészítmény címkéjén, tudhatjuk, hogy természetes források felhasználásával állították elő.

 

Egy előttünk álló változás

 

2012. október 31-ét követően nem lehetnek jelen a piacon olyan élelmiszerek, étrend-kiegészítők, amelyeknek a címkéjén feltüntetett tápanyagok nem az új, ajánlott napi beviteli értékekhez igazodnak. Kivételt jelentenek azok a kifejezetten csecsemőknek és kisgyermekeknek előállított ételek, amelyek számára a jogszabályok speciálisan, az adott korcsoport számára határoznak meg beviteli referenciaértékeket. A rendelet értelmében a gyártónak fel kell tüntetnie a készítmény napi fogyasztásra ajánlott mennyiségét; figyelmeztetést arra, hogy a fogyasztó az ajánlott napi mennyiséget ne lépje túl.

T. Puskás Ildikó T. Puskás Ildikó cikke 2013. augusztus
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.