"A múlton rágódunk, a jövőtől rettegünk, ilyenkor a pillanat teremtette jó dolgokra már nem is marad időnk. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Megélni a pillanatot

A múlton rágódunk, a jövőtől rettegünk, ilyenkor a pillanat teremtette jó dolgokra már nem is marad időnk.

Manapság egyre kevesebben ismerik azt az érzést, amikor elszakadva a gondolatok bonyolult, szövevényes hálójától, átadjuk magunkat egy elemi érzésnek, vagy egy különleges élménynek, és ítélkezés mentesen megéljük azt.  A mai rohanó, hírcsatornák vezérelte világban a pillanat megélése az egyik legnagyobb kihívás! Az életet élvezni és örülni a legemlékezetesebb élményeknek, tudatos erőfeszítéseket igényel. Mikor esett meg utoljára, hogy igazán értékeltük volna az időjárás szépségeit, és nem csak azért ellenőriztük telefonunkon, hogy kell-e kabátot venni?

 

 

Bár csodálatos, hogy elménk szabadon szárnyalhat előre és vissza az időben, ezek a „kicsapongások” általában negatív érzésekkel töltik el az embert: nagy eséllyel kihatnak jelenünkre is, szorongást, depressziót és stresszt okozhatnak, s akár önmagát beteljesítő jóslattá is válhatnak.

 

A pillanat megélése = boldogság?


Amerikai kutatók szerint mindez nagyon fontos ahhoz, hogy elégedettek legyünk, és boldog életet éljünk. A Harvard Egyetem professzorai azt találták, hogy akkor vagyunk a legboldogabbak, ha gondolataink a konkrét pillanatban végzett tevékenységre irányulnak. Matthew Killingsworth és Daniel Gilbert kutatásai az élmény-mintavétel módszerén alapultak, melynek lényege az volt, hogy a kísérleti alanyokat naponta többször is megkérdezték, mit csinálnak éppen, és mire gondolnak közben, valamint hogy mennyire érzik közben boldognak magukat. A kutatás érdekes eredményt hozott, a megkérdezettek ugyanis akkor voltak a legboldogabbak, ha mentálisan is jelen voltak. A tanulmányból azonban az is kiderült, hogy az emberek csaknem a fele idejét gondolatban valahol máshol tölti. A jelen megélésének előnyeiről korábban számos pozitívumot halhattunk mind a filozófia, mind a vallás gyakorlóitól, de a tudomány ez idáig kevés bizonyítékkal szolgált ennek alátámasztására. Az egyetem kutatásaiból most azt is megtudhattuk, hogy a jövőn rágódás, vagy éppen az ábrándozás sokszor boldogtalanná teszi az embereket, előfordul, hogy még akkor is, ha éppen valami kellemes dolgon jár az agyuk.

 

A felmérés során sokszor még a legvonzóbb feladatoknak sem sikerült éberen tartaniuk az emberek teljes figyelmét; az önkéntesek maguk is elismerték, hogy idejük legalább 30%-ában valami másra gondolnak, miközben valamilyen feladatot végeznek, az egyedüli kivételt a szex jelentette. „Az emberi lények egyedülálló képessége, hogy olyan dolgokra is összpontosítani képesek, amelyek nem most történnek. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy megfontoljuk a múltat, tanuljunk belőle, megtervezhessük jövőt, és elképzeljünk olyan eseményeket is, amelyek talán sosem következnek be” – mondta Matthew Killingsworth, a tanulmány szerzője, majd hozzátette, ugyanakkor az emberek gyakran használják ezt a képességet oly módon, hogy károssá válik számukra, és romboló hatással lehet a boldogságukra.

 

 

A szerzők a Science folyóiratban így írnak a jelenségről: „Az emberi elme vándorelme, és a vándorelme egyet jelent a boldogtalan tudattal. A képesség, amely lehetővé teszi, hogy végiggondoljuk, mi történhet és mi nem, érzelmi költséggel jár.” A tudósok remélik, hogy a későbbiekben a kutatásba még több embert tudnak a bevonni, és így a kérdést megvizsgálhatják különböző földrajzi régiók és nemek között is.

 

Miért nehéz a pillanatban élni?


Felmerül azonban kérdés, miért nem vagyunk képesek a jelent a maga teljességében élvezni? Marc Sommer, a Pittsburghi Idegtudományi Kar professzora szerint a jelenség az agynak egy olyan területével kapcsolatos, amely jelentős szerepet játszik abban, hogy jövőbeni viselkedésünket múltbeli döntéseink irányítják. „Az agy nyomon követi a döntéseket és az eredményeket, amelyekhez vezetnek. Az embereknek szükségük van a gondolatok folyamatosságára, ezért megállás nélkül szem előtt tartják döntéseiket, ahogy haladnak az életben” – mondta a professzor. A jelen pillanat élvezetének hiánya szerinte leginkább a bal agyfélteke dominanciájával áll kapcsolatban, amely elnyomja a kreatív, ösztönös jobb félteke működését, és nyughatatlanul kutatja a választ, hogy mi fog történni ezután. „Miért nem függetlenek a gondolataink egymástól? Miért nem tudunk csak a pillanatnak élni? Nagyon szép gondolat, hogy minden egyes napot ragadjunk meg, és élvezzük a jelent, de legtöbbször ez lehetetlen, belső életünk és tapasztalataink ennél sokkal gazdagabbak” – árulta el Sommer.

 

Más vélemények szerint a pillanat megélésének lehetetlensége egyszerűen a félelemmel és a biztonságérzet deficitjével van összefüggésben. Az embereket ugyanis sokszor a félelmeik vezérlik, emiatt pedig egyszerűen képtelenek megélni a jelent, helyette folyamatosan a múlton rágódnak, vagy éppen a jövőtől rettegnek. Az állapot cseppet sem kellemes, sőt kifejezetten fárasztó, hiszen az ilyen ember boldogtalan, feszült, és folyamatos önbizalomhiánytól szenved, ami a munkájára és a magánéletére egyaránt befolyással lehet.

 

A tudatos jelenlét pszichológiája


Olyan világban élünk, amely jelentős módon hozzájárul a figyelemeltereléshez. Amikor dolgozunk, folyamatosan a nyaralásról és a pihenésről fantáziálunk, s amikor végre kikapcsolhatnánk, minduntalan az íróasztalunkon egyre nagyobb halomban tornyosuló munka miatt aggódunk. A legtöbben nem élünk a tudatos gondolatirányítás eszközével, helyette inkább hagyjuk, hogy a gondolatok irányítsanak minket. Jon Kabat-Zinn orvosbiológus szerint a megoldást a tudatos jelenlét pszichológiája jelenti, amely „a figyelem irányításának különleges módja, a jelen pillanatra vonatkozik, nyitott, és mentes minden ítélkezéstől, azaz nem más, mint a pillanatra összpontosítás tudománya”.

 

 

A módszer alkalmazásakor az ember tudatosan a jelenre irányítja a figyelmét. A fogalommal gyakran találkozhatunk vallási és spirituális témájú könyvekben, valójában azonban a tudatos jelenlét pszichológiája nem kötődik ilyesmihez. A módszer hazai képviselője, dr. Szondy Máté pszichológus – aki a témában könyvet is publikált – azt írja, hogy a jelen megélése olyan pozitív előnyökkel társul, mint a stressz csökkenése, az immunvédelem erősödése, az enyhülő depressziós állapot, vagy éppen a figyelem javulása.  

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2014. január
címkék:
Lélek | Tudomány
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.