"A múlton rágódunk, a jövőtől rettegünk, ilyenkor a pillanat teremtette jó dolgokra már nem is marad időnk. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Megélni a pillanatot

A múlton rágódunk, a jövőtől rettegünk, ilyenkor a pillanat teremtette jó dolgokra már nem is marad időnk.

Manapság egyre kevesebben ismerik azt az érzést, amikor agyunkat teljesen kikapcsolva átadjuk magunkat egy elemi érzésnek, egy különleges pillanatnak, és hagyjuk, hogy a jelen magával sodorjon. A mai rohanó, hírcsatornák vezérelte világban a pillanat megélése az egyik legnagyobb kihívás! Az életet élvezni és örülni a legemlékezetesebb élményeknek, tudatos erőfeszítéseket igényel. Mikor esett meg utoljára, hogy igazán értékeltük volna az időjárás szépségeit, és nem csak azért ellenőriztük telefonunkon, hogy kell-e kabátot venni?

 

 

Bár csodálatos, hogy elménk szabadon szárnyalhat előre és vissza az időben, ezek a „kicsapongások” általában negatív érzésekkel töltik el az embert: nagy eséllyel kihatnak jelenünkre is, szorongást, depressziót és stresszt okozhatnak, s akár önmagát beteljesítő jóslattá is válhatnak.

 

A pillanat megélése = boldogság?


Amerikai kutatók szerint mindez nagyon fontos ahhoz, hogy elégedettek legyünk, és boldog életet éljünk. A Harvard Egyetem professzorai azt találták, hogy akkor vagyunk a legboldogabbak, ha gondolataink a konkrét pillanatban végzett tevékenységre irányulnak. Matthew Killingsworth és Daniel Gilbert kutatásai az élmény-mintavétel módszerén alapultak, melynek lényege az volt, hogy a kísérleti alanyokat naponta többször is megkérdezték, mit csinálnak éppen, és mire gondolnak közben, valamint hogy mennyire érzik közben boldognak magukat. A kutatás érdekes eredményt hozott, a megkérdezettek ugyanis akkor voltak a legboldogabbak, ha mentálisan is jelen voltak. A tanulmányból azonban az is kiderült, hogy az emberek csaknem a fele idejét gondolatban valahol máshol tölti. A jelen megélésének előnyeiről korábban számos pozitívumot halhattunk mind a filozófia, mind a vallás gyakorlóitól, de a tudomány ez idáig kevés bizonyítékkal szolgált ennek alátámasztására. Az egyetem kutatásaiból most azt is megtudhattuk, hogy a jövőn rágódás, vagy éppen az ábrándozás sokszor boldogtalanná teszi az embereket, előfordul, hogy még akkor is, ha éppen valami kellemes dolgon jár az agyuk.

 

A felmérés során sokszor még a legvonzóbb feladatoknak sem sikerült éberen tartaniuk az emberek teljes figyelmét; az önkéntesek maguk is elismerték, hogy idejük legalább 30%-ában valami másra gondolnak, miközben valamilyen feladatot végeznek, az egyedüli kivételt a szex jelentette. „Az emberi lények egyedülálló képessége, hogy olyan dolgokra is összpontosítani képesek, amelyek nem most történnek. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy megfontoljuk a múltat, tanuljunk belőle, megtervezhessük jövőt, és elképzeljünk olyan eseményeket is, amelyek talán sosem következnek be” – mondta Matthew Killingsworth, a tanulmány szerzője, majd hozzátette, ugyanakkor az emberek gyakran használják ezt a képességet oly módon, hogy károssá válik számukra, és romboló hatással lehet a boldogságukra.

 

 

A szerzők a Science folyóiratban így írnak a jelenségről: „Az emberi elme vándorelme, és a vándorelme egyet jelent a boldogtalan tudattal. A képesség, amely lehetővé teszi, hogy végiggondoljuk, mi történhet és mi nem, érzelmi költséggel jár.” A tudósok remélik, hogy a későbbiekben a kutatásba még több embert tudnak a bevonni, és így a kérdést megvizsgálhatják különböző földrajzi régiók és nemek között is.

 

Miért nehéz a pillanatban élni?


Felmerül azonban kérdés, miért nem vagyunk képesek a jelent a maga teljességében élvezni? Marc Sommer, a Pittsburghi Idegtudományi Kar professzora szerint a jelenség az agynak egy olyan területével kapcsolatos, amely jelentős szerepet játszik abban, hogy jövőbeni viselkedésünket múltbeli döntéseink irányítják. „Az agy nyomon követi a döntéseket és az eredményeket, amelyekhez vezetnek. Az embereknek szükségük van a gondolatok folyamatosságára, ezért megállás nélkül szem előtt tartják döntéseiket, ahogy haladnak az életben” – mondta a professzor. A jelen pillanat élvezetének hiánya szerinte leginkább a bal agyfélteke dominanciájával áll kapcsolatban, amely elnyomja a kreatív, ösztönös jobb félteke működését, és nyughatatlanul kutatja a választ, hogy mi fog történni ezután. „Miért nem függetlenek a gondolataink egymástól? Miért nem tudunk csak a pillanatnak élni? Nagyon szép gondolat, hogy minden egyes napot ragadjunk meg, és élvezzük a jelent, de legtöbbször ez lehetetlen, belső életünk és tapasztalataink ennél sokkal gazdagabbak” – árulta el Sommer.

 

Más vélemények szerint a pillanat megélésének lehetetlensége egyszerűen a félelemmel és a biztonságérzet deficitjével van összefüggésben. Az embereket ugyanis sokszor a félelmeik vezérlik, emiatt pedig egyszerűen képtelenek megélni a jelent, helyette folyamatosan a múlton rágódnak, vagy éppen a jövőtől rettegnek. Az állapot cseppet sem kellemes, sőt kifejezetten fárasztó, hiszen az ilyen ember boldogtalan, feszült, és folyamatos önbizalomhiánytól szenved, ami a munkájára és a magánéletére egyaránt befolyással lehet.

 

A tudatos jelenlét pszichológiája


Olyan világban élünk, amely jelentős módon hozzájárul a figyelemeltereléshez. Amikor dolgozunk, folyamatosan a nyaralásról és a pihenésről fantáziálunk, s amikor végre kikapcsolhatnánk, minduntalan az íróasztalunkon egyre nagyobb halomban tornyosuló munka miatt aggódunk. A legtöbben nem élünk a tudatos gondolatirányítás eszközével, helyette inkább hagyjuk, hogy a gondolatok irányítsanak minket. Jon Kabat-Zinn orvosbiológus szerint a megoldást a tudatos jelenlét pszichológiája jelenti, amely „a figyelem irányításának különleges módja, a jelen pillanatra vonatkozik, nyitott, és mentes minden ítélkezéstől, azaz nem más, mint a pillanatra összpontosítás tudománya”.

 

 

A módszer alkalmazásakor az ember tudatosan a jelenre irányítja a figyelmét. A fogalommal gyakran találkozhatunk vallási és spirituális témájú könyvekben, valójában azonban a tudatos jelenlét pszichológiája nem kötődik ilyesmihez. A módszer hazai képviselője, dr. Szondy Máté pszichológus – aki a témában könyvet is publikált – azt írja, hogy a jelen megélése olyan pozitív előnyökkel társul, mint a stressz csökkenése, az immunvédelem erősödése, az enyhülő depressziós állapot, vagy éppen a figyelem javulása.  

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2014. január
címkék:
Lélek | Tudomány
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.