Szakemberek szerint Magyarországon, a közeli jövőben 40 ezer családi vállalkozásnak kellene átesnie generációváltáson. Elsősorban azért, mert a cégalapító megöregedett, elfáradt a több évtizedes munkában, vagy már úgy ítéli meg, eljött a pihenés, cégéből a fokozatos, netán az azonnali kivonulás ideje. Igen ám, de minden vállalkozó édes gyermekének tekinti a kemény munkával, olykor – képletesen szólva – vérrel, verejtékkel felépített, mára megbízhatóan, jól működő, versenyképes, szépen termelő vállalatát. A jövőben is szeretné eredményesnek látni munkája gyümölcsét, vagy látni sok-sok munkájának hasznát. Gondolkodhat úgy, hogy gyermekeire, rokonaira hagyja a cégét, de úgy is, hogy menedzsmentjére bízza – vagy eladja.

Egy kutatás szerint hiába közeleg a generációváltás időszaka, a magyar családi vállalkozások 40 százalékának még sincs utódlási terve. Pedig fontos lenne előre gondolkodni azon, hogyan lenne képes a vállalkozás működőképes maradni, ha a cég vezetője előbb háttérbe húzódna, majd visszavonulna. Már csak azért, is, mert bármikor előfordulhat egy betegség, amely kényszerűen alkalmatlanná tenné őt az irányításra – ideiglenesen vagy végleg. Egy váratlan haláleset is felkészületlenül érheti a céget, a családtagokat, akik megöröklik a vállalatot. Azokat, akik netán már résztulajdonosok, akik kisebb vagy nagyobb lelkesedéssel, kényszerből vagy önként már dolgoznak a vállalkozásban.

 

El kell engedni…

 

Jobb az utódlás kérdésein őszintén, és még időben elgondolkodni mind a tulajdonos-cégvezetőnek, mind az utódoknak, leendő örökösöknek. Különösen akkor, ha az utódoknak más az érdeklődési körük, életcéljuk, s nem kívánnak a családi cégben dolgozni, a vállalat ügyeivel foglalkozni. Nem szabad őket rákényszeríteni a cégen belüli munkára „majd megszokják”, „majd megszeretik”, ilyenkor el kell engedni őket – és bizony el kell engedni a vállalkozást is. Ekkor merülhet fel reális lépésként cégeladás.

 

Ha az alapító eldöntötte saját tudatos visszavonulását, és gondosan felmérte, hogy családtagjai – utódai, közeli vagy távolabbi rokonai – nem akarnak a vállalkozással foglalkozni, akkor marad az értékesítés. Ezt a döntést érdemes időben meghozni, hogy legyen elég idő a folyamatot végigvinni, másrészt az utódokot felkészíteni arra, hogy a

MILLIÁRDOSOK TANÁCSADÓJA

GENERÁCIÓK ÜZLETBEN Milliárdosok tanácsadója

jelentősebb összeggel fognak rendelkezni. Vagy azért, mert a cégét értékesítő csakádfő még életében gyermekei rendelkezésére bocsátja az eladásból befolyó pénzt, vagy annak nagyobb részét, vagy mert idővel az utódok örökölni fognak. Az előre gondolkodás már csak azért is fontos, mert gyakorta százmilliókról, milliárdokról van szó, amelyek jelentős tőkét jelentenek ahhoz, hogy a gyermekek (unokák) egy olyan vállalkozást alapítsanak vagy olyan cégbe fektessenek, amelynek tevékenysége közel áll érdeklődési körükhöz.

 

Az átláthatóság a legfontosabb

 

„Egyre több olyan ügyfelünk van, aki kiégett, tehát akár már ötvenegynéhány éves korára annyi időt és energiát beletett a cégébe, hogy elfáradt, lemerült az akkumulátor, és ezért szeretné eladni a céget.” – mondja Szapár András cégközvetítő. Mint fogalmazott, a cégeladás és a cégvásárlás bizalmi dolog. Elárulta a cégeladás sikerreceptjét is: alapja a transzparens működés. „Minél inkább azt látja a vevőjelölt, hogy a hivatalos cégszámok megfelelnek a valóságnak, annál inkább meg fog bízni az eladóban. És minél kevésbé látja ezt, minél több magyarázatot kell hozzáfűzni ezekhez a számokhoz, annál inkább csökken a bizalom.”

Kérdések és válaszok

 

Cégeladás előtt a tulajdonosnak számos fontos kérdésre kell tudnia őszintén felelni – saját magának: Valóban el akarom adni a vállalkozásomat? Mennyire megalapozott a szándékom? Esetleg csak eljátszottam a gondolattal? El tudom-e valóban engedni a céget? Nem gondolom-e majd meg magam menet közben? Tényleg készen állok a folyamat elindítására? Tisztában vagyok-e a vállalkozásom valós piaci értékével? Megtettem-e mindent a cégem értékének maximalizálása érdekében? Tiszta-e a cégem? Vannak-e esetleg csontvázak a szekrényben, amelyektől meg kell szabadulnom? Eldöntöttem-e mennyi legyen az eladási ár, és reális-e az a piacon? Mit tartalmaz a vételár és mit nem? Tartalmazza-e a céges autót, az ingatlant, a vagyontárgyakat, a tárgyi eszközöket, a raktáron lévő árukészletet? Ismerem-e a cégeladás adóvonzatát? Tudom-e azt, hogy az eladás milyen hosszú folyamat?

 

A szakember hangsúlyozza, hogy az eladónak el kell fogadnia: a vevőket egyáltalán nem érdekli az eladó érzelmi háttere, az, hogy a tulajdonos hány álmatlan éjszakát töltött a cégénél, mennyi időt fordított a felépítésére, amíg a veszteséges időszakot végre nyereség követte. A vevőt csupán egy érdekli: minél hamarabb megtérüljön a befektetett, a cégért kifizetett pénz. Mert a piac könyörtelen.

 

De a cégvezetők ezt remélhetően amúgy is tudják. Ha pedig megszületett bennük a döntés, egyszerűbb, ha már a békés, nyugodt jövőre gondolnak, és hagyják, hogy gyermekeik, rokonaik – éppen az ő áldozatos munkájuknak köszönhetően is – a maguk útját járják.