Az inspiráció hatalmas erő, olyan, amely képes egész életünkben hajtani bennünket. Bárhonnan jöhet. Az életünk egy apró, jelentéktelennek tetsző pillanatából, amikor valaki megérint bennünket, egy társaságból, egy könyv olvasása közben. A híres műalkotások lényege abban rejlik, megfognak bennünket, és mesélnek nekünk, amikor rájuk nézünk.
Leány gyöngy fülbevalóval
Az 1665-ben festett portré a világ egyik legszebb festménye, egyben örök rejtélyek őrzője. Még manapság is számos talány övezi: ki ez a lány a képen, és miért festették meg? Tekintete vágyat vagy félénkséget tükröz? És vajon miért visel fülbevalót? Peter Webber filmje is erre kereste a választ. A produkció Griet történetét meséli el, aki a festő Jan Vermeer házában szolgált a 17. században. A férfit napról napra egyre jobban lenyűgözte a lány szépsége, végül úgy dönt, megfesti a portréját, és ehhez nem szégyelli kölcsönvenni felesége ékszereit és ruháit sem. Webber szerint ő a Leány gyöngy fülbevalóval modellje. Jan Vermeer van Delft Rembrandt mellett a 17. század legnagyobb festőjének számított, Delftben született egy műkereskedő fiaként. A Leány gyöngy fülbevalóval képet nemes egyszerűséggel csak a holland Mona Lisaként szokták emlegetni. A festő képéről, ahogyan más alkotásairól is valójában csak nagyon keveset tudunk. Nem tüntette fel rajta a dátumot, és az sem tisztázott, hogy ez a képe megrendelésre készült-e vagy sem, és amennyiben igen, kinek a számára. A mű számos találgatásra ad okot, nem véletlen, hogy Tracy Chevalier egy teljes könyvet szentelt a rejtélynek, amelynek alapján a film is készült.
Utolsó vacsora
Az Utolsó vacsora című freskót Leonardo da Vinci Milánóban készítette a Santa Maria della Grazia-kolostorban. A híres kép a 12 apostolt ábrázolja és Jézust, aki ekkor jelenti be, hogy egyikük elárulta őt. A képet, amelyen a festő több mint három éven keresztül dolgozott, ma is számos titok és találgatás övezi. Egyesek szerint Jézus balján nem János, hanem Mária Magdolna ül. Az elmélet az ismert Da Vinci-kód című filmben is megjelenik. A filmben azonban egy másik teória is előkerül. Eszerint a festő egy zeneművet rejtett el a képben, a tanítványok kezei és az asztalon lévő zsemlék hangjegyekké állnak össze, és kottát alkotnak. Az így kapott dallam állítólag olyan akár egy rekviem.
Éjjeli őrjárat
Az Éjjeli őrjárat Rembrandt egyik leghíresebb műve, melyet még 1642-ben festett. A műnek Peter Greenaway állított emléket Éjjeli őrjárat című filmjével, amelyben a festmény köré teljes összeesküvés-elméletet alkotott. A produkció kisebb botrányt kavart, mivel a megrendelők egy egyszerű életrajzi filmre számítottak, nem pedig egy titkokkal és cselszövéssel körülszőtt „krimire”. A jelenet a városi milícia muskétáscsapatát ábrázolja, amint őrjáratra indulnak. Greenaway szerint valójában a képen egy összeesküvést láthatunk, és a megoldás kulcsa, egy gyilkos azonosítása, a kép részleteiben, állítólag a két központi alakban és egy ügyesen elhelyezett árnyékban rejlik. A festmény a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett alkotása, mely ma is a titokzatosság homályába burkolózik. Rembrandt a megrendelést valószínűleg 1639-ben vagy 1640-ben kapta a Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylettől. A festménynek eredetileg nem volt címe, mellyel az angol és francia műértők tévesen ruházták fel, akik a sok rárakódott szennyeződéstől félreértelmezték. Miután eltávolították a port és a lakkréteget, kiderült, a kép nem az éjszaka sötétjében ábrázolja az alakokat.
Ádám teremtése
A Sixtus-kápolna mennyezeti freskója kapcsán a boltozat leismertebb és legvitatottabb képe az Ádám teremtése. A titokzatosság egyik oka az a képi fantázia, amelybe a festő helyezte az alaptémát, Ádám teremtését. A kép számos találgatásra ad okot: kik az Atya mellett található alakok, angyalok? Netán az isteni természet női elemei, vagy az isteni bölcsesség megtestesítői, míg mások az Atya bal karja alatt Éva előképét vélik felfedezni. Michelangelót akit mindig is izgatott az emberi anatómia, és boncolásokon is részt vett 17 évesen, úgy tűnik, az emberi test inspirálta freskója elkészítéséhez. Az Ádám teremtése anatómia-szakértők szerint részletes és pontos munka az emberi agyról. Már a 90-es években felfedezték, hogy a festményen látható hatalmas lepel valószínűleg a koponya, azon belül az agy keresztmetszeti képe látható. A Neurosurgery (Idegsebészet) című szaklap nemrég arra a következtetésre jutott, hogy a mű az agytörzset és a gerincvelőt ábrázolja, hihetetlen részletességgel. Ez azért annyira meglepő, mert ezeket a részeket csak évszázadokkal később írták le ilyen alaposan. A festő ezzel századokkal előzte meg a korát. A kutatók szerint azonban ez nem minden. Michelangelo az anyag redőiben a gerincvelő körvonalait és a látóideg sematikus rajzát is megjelenítette.
