November 11-én a New York Művész Páholyt megtöltik Budapest „dívái”. Az esten a szépségé, a tehetségé és a művészeté lesz a főszerep, fiatal, de nem pályakezdő, saját területükön sikeres művésznőkkel találkozhatunk. Rúzsa Magdolna énekesnő, Oroszlán Szonja színművész, Moizer Zsuzsa képzőművész, Szentesi Évi újságíró által az irodalom, a zene, a színművészet és a képzőművészet kerül a középpontba. Erkel László „Kentaur” díszlet-és jelmeztervező pedig férfi alkotóként értékeli majd a hölgyeket. Négy nő, aki sztereotípiák nélkül beszél majd költészetről, irodalomról, saját alkotásukról, arról, hogy mi inspirálja őket. Ady Endrét idézve: „Drága szép simulásai a Szépnek” – novemberben a világ legszebb kávéházában!
A New York Művész Páholyban minden alkalommal igyekeznek egy-egy izgalmas téma kapcsán egyesíteni vendégeket, nem lesz ez másként november 11-én sem. A meghívottak ezúttal a szépség és a művészet összekapcsolásával foglalkoznak, tágabb értelemben magával az esztétikával, a szépség megjelenítésével, értelmezésével és a művészeti életben való helyével. Olyan női alkotók kerülnek a középpontba, akiket jól ismerünk a színpadról, kiállításokról vagy akár az újság hasábjairól, figyeljük őket, elismerjük munkájukat. Az esten mesélnek majd eddigi pályájuk legizgalmasabb és legnehezebb pillanatairól, kezdetekről és meghatározó eseményekről. Tudvalevő, a szépség eszméje, a szépségideál örökké változik. A művészet a női szépséget is ezerképpen örökítette meg, ami változatlan, az maga a nő. Vajon a szépség befolyásolja az érvényesülést a színpadon? Mi készteti a festőnőt, hogy a nő, vagy éppen önmaga álljon képei középpontjában? Mennyire ír saját nőiségéről és sorsáról elhíresült cikkeiben az újságíró?
A latin eredetű díva szó istennőt jelent, ünnepelt színpadi színésznőt, énekesnőt. A jelentést kissé tágítva a vendégek sokarcú, megunhatatlan, s az irodalomhoz különböző oldalról kötődő alkotók.
Moizer Zsuzsa festőművész a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett, majd 2005-ben elnyerte a Strabag Festészeti Díját és támogatást. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt Budapesttől Dunaújvároson át Székesfehérvárig, képei kedvelt aukciós darabok. „A művésznő önarcképsorozatokkal kezdett munkássága után lépésről lépésre tágabb jelentésrendszerbe helyezte alkotásait. A "nő" képe a személyesség felől általános karakterjegyek , az áldozathozatal és a hősiesség kifejezése felé mozdult el. Az ábrázolás így identitásmeghatározássá, korunk nemi szerepeinek tudatos megfogalmazójává vált.” (Petrányi Zsolt)
Oroszlán Szonja színművészt egyaránt ismerhetjük színpadi és filmes alakításaiból, illetve énekesnőként is. A színpad és a zene szeretetét otthonról hozza: Édesapja Oroszlán Gábor, az Atlas együttes basszusgitárosa. A Színház-és Filmművészeti Egyetemen Szirtes Tamás osztályába járt, színpadon Kecskeméten, majd Budapesten dolgozik, s számtalan filmben játszott a Magyar vándortól a Valami Amerikáig. 2002-ben elnyerte a Gundel Művészeti Díjat. Azt vallja, "a hozzáállásomat meghatározza, hogy nem szűnő kíváncsiság munkál bennem, ha valamit csinálok, a tőlem telhető legjobban próbálom űzni, szeretnék a feladataimból mindent megtanulni, amit csak lehet."
Rúzsa Magdolna neve ma fogalom Magyarországon és határainkon túl is. A vajdasági származású, Artisjus-díjas énekesnő gyerekkorától énekel, de pályája egy tehetségkutatón kezdődött, amit 2006-ban meg is nyert. Magyarországot képviselte már az Euróvíziós Dalfesztiválon, 2008-ban Iránytű című lemeze aranylemez lett, Tizenegy című stúdiólemeze 2012-ben pedig platinalemez. Rúzsa Magdolna a beszélgetés mellett énekelni is fog az esten.
Szentesi Évi újságíró, a Stlyemagazin főszerkesztője karrierjét az írásnak, bátorságának és tehetségének köszönheti. Több mint két éve indította el Rúzs és tükör című blogját, ahol saját érzéseit, gondolatait közli időről időre szerelemről, kapcsolatokról, lényegében az életről. A sorozat olyan sikeresnek bizonyult, hogy az elismerések mellett a Stlye.hu magazin szerkesztősége is felfigyelt rá, és idővel a vezetéssel is megbízták. Életét a divat, a művészet, az irodalom és a stílus tölti ki, első saját könyvén dolgozik.
A női vendégek mellé érkezik egy különleges férfi is. Erkel László „Kentaur” 1988-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd posztgraduális képzésben részesült a Murális Tanszéken. 1989-ben Derkovits ösztöndíjas lett. Zenész családban született. Ük nagybátyja Erkel Ferenc. Elsőként a hazai rock koncertek történetében olyan színpadi produkciókat hozott létre melyben a színház, mozgásszínház, film és képzőművészet a rockzenével párhuzamosan kapott szerepet. 1982 óta készít lemez- és könyvborítókat, (többek között színházi) plakátterveket. 1990-ben ismerkedett meg Eszenyi Enikővel, aki első színházi rendezéséhez, a Leonce és Lénához hívta díszlettervezőnek. Azóta számos magyar és külföldi produkciónak tervezett díszletet. Jászai Mari-díjas (2007), Érdemes Művész (2013).
