A The New York Times összegyűjtötte a legfontosabb fejlesztéseket, mi pedig kiválasztottuk a legérdekesebbeket.

Nagybevásárlás percek alatt

A Chaotic Moon Labs februárban olyan robot bevásárlókocsik tesztelését kezdte el, amelyek teljesen megváltoztathatják a vásárlásról alkotott fogalmunkat. Tény, ami tény, a bevásárlás szinte mindenkinek nyűg, általában sosem megfelelő az idő, mindig többen vannak a kelleténél, és még a polcokat is folyamatosan átrendezik. Mindez azonban a múlté lehet a Smarter Cart névre hallgató okos-bevásárlókocsival, amelyet egy tablettel szereltek fel. Érkezéskor „becsekkol” az ember, majd bepötyögi a listáján szereplő termékeket, és kezdődhet is a bevásárlás. A kézzel és hanggal egyaránt vezérelhető eszköz beazonosítja aktuális használóját, követi a boltban, valamint elnavigálja a listán lévő élelmiszerekhez. Ha megadunk diétás információkat is – legyen szó fogyókúráról vagy ételallergiáról –, akkor a rendszer figyelmeztet, ha olyasmi is szerepel a listán, ami veszélyes lehet számunkra. Ha pedig nem vagyunk járatosak a főzésben, vagy csak éppen fogalmunk sincs, mit üssünk össze az esti vacsorához, a kocsi recepteket is javasol. Az első prototípus közel sem olyan fürge, mint hagyományos párja, de számos előnye van, köztük az, hogy mivel automatikusan scanneli a termékek árát és vonalkódját, nem muszáj a pénztárnál sorban állnunk.

Okos fehérnemű edzéshez

Nehéz megmondani, hogy a jövőben miként módosul a szépségideál, de a jelenből kiindulva a karcsúság és a tökéletes, feszes alak utáni sóvárgás még jó ideig meghatározó lesz. Mivel egy igen jövedelmező iparágról van szó, a cégek is azon vannak, hogy fejlesztéseik segítségével minél inkább kielégítsék a felmerülő igényeket. A Myontec nevű finn cég egy olyan fehérneműn dolgozik, amely akár személyi edzőként is működhet. Az egyelőre még csak sportolóknak szánt darabokba olyan, az izmok vizsgálatára szolgáló elektromiográfiai szenzorokat építettek, amelyek „megmondják”, hogy milyen keményen is edz az ember, és épp milyen mértékben terheli a különböző izomcsoportokat, majd az adatokat számítógépre küldi, amely elemzi a teljesítményt. Arto Pesola fejlesztő szerint a fehérneműt nemcsak a versenysportban érdemes használni. Úgy véli, az állandó visszajelzés, saját hatékonyságunk követése olyannyira motiváló lehet, hogy a lustábbak is kedvet kaphatnak a testmozgáshoz. Az ehhez hasonló innovációk üdítően hatnak, hiszen a minimális energiabefektetés nélkül tökéletes alakot ígérő szemfényvesztésekkel szemben valóban mozgásra ösztönöznek.

Közlekedés, dugó nélkül

Hétköznap reggel van, negyedóra múlva oda kellene érni egy tárgyalásra, de ez egyelőre teljesen reménytelennek látszik a kilométeres dugót elnézve. Sehol egy baleset, de akkor meg miért állnak ilyen sokan egy helyben?! Ismerős szituáció, a belvárosban naponta tapasztalható. Nem csoda, hiszen közlekedési dugó igen könnyen kialakulhat: egy vezetői szimulációs tanulmány eredményei szerint elég, ha az egyik sofőr hirtelen lefékez, majd a mögötte haladók dominószerűen mind hasonlóan tesznek, és máris megindul a hullám. A közlekedési szakemberek szerint azonban van megoldás, mégpedig az Adaptív Sebességtartó Automatika (ACC), amely az előre beállított követési távolságnak megfelelően automatikusan szabályozza a jármű sebességét, és ennek következtében csökkenti az összeütközés kockázatát. A tesztek szerint, ha az úton közlekedő autók egyötöde rendelkezne ACC-vel, akkor – azáltal, hogy a sebességek szinkronba kerülnének, és a vezetői reakciók is finomodnának – bizonyos mértékig a dugók is elkerülhetők lennének. Az utazási idő csökkenéséről nem is beszélve: egy szimuláció alkalmával az autóban eltöltött összidő 37,5 százalékkal csökkent akkor, amikor a járművek negyede rendelkezett ACC-vel.

A csomagolások ideje lejárt

Hogy tudjuk, mennyi élelmiszer-csomagolásból származó hulladék halmozódik fel háztartásunkban, elég arra gondolni, milyen sűrűn kell levinni a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés szerencsére ma már egyre elterjedtebb, de a környezet még így is nagyon erősen terhelt, ezért kutatók egy csoportja nagyot gondolt: mi lenne, ha egyáltalán nem keletkezne csomagolásból származó hulladék? Sőt, mi lenne, ha a csomagolás ehető volna? „Úgy kell csomagolnunk, ahogy ezt a természet teszi” – mondta David Edwards, harvardi biomérnök, aki azon dolgozik, hogy adott élelmiszerből kagylószerű burkot állítson elő. A Wikicells névre keresztelt technológia atyja a joghurtoknak például eperburkot képzelt el csomagolásként, amely mosható és ehető volna. Úgy kell elképzelni, mint az almahéját, amelyet ízlés szerint meg lehet enni, de akár ki is lehet majd dobni, mert lebomlik, hiszen ehető élelmiszerekről lesz szó a csomagolások esetében is. Párizsban hamarosan elkezdik a joghurtok és jégkrémek tesztelését, míg az ehető csomagolású folyadékok várhatóan 1-2 év múlva érkeznek.

Kertész leszek, fát nevelek…

Ki ne szeretne parkszerű kertet a hátsó udvarba, ahol csöndes délutánokon hűsölhet különleges növények árnyékában? Az ezzel járó munka gondolata azonban sokakat elriaszt, arról nem is beszélve, hogy aki kevésbé szakavatott, könnyen károkat okozhat. Ugyanakkor már a kertészetek is felismerték, hogy van hatékonyabb módja is a föld művelésének, és ahelyett hogy hagyományos módon locsolnának, trágyáznának vagy permeteznének, vezeték nélküli földszenzorokkal és GPS-alapú eszközökkel dolgoznak, amelyek meghatározzák, hogy mely terület igényel speciális bánásmódot. Ez a technológia hamarosan mindenki kertjében használható lesz, megkönnyítve ezzel az otthoni munkát. Már most is létezik hasonló, széles körű használatra tervezett technológia, amely amellett, hogy csökkenti a locsolás költségeit, környezetkímélő is. A kertben elhelyezett nedvességszenzorok ugyanis csak akkor kapcsolják be a locsolórendszert, amikor száraz a talaj. Ez azonban csak a kezdet, a Field Intelligence Lab munkatársai olyan picike kis érzékelőkön dolgoznak, amelyek a kert különböző pontjain elszórva, a kártevők okozta fertőzésektől kezdve az ásványi anyagok hiányáig mindenféle problémát felismernek, és természetesen jeleznek is. Mivel nagy mennyiségben lesz rá szükség, a tervezők igyekeznek minél költséghatékonyabb verziókat fejleszteni.