Vajon mit mutat az órád jobban? A társadalmi rangodat vagy a pontos időt? A kérdés jogos, hiszen léteznek olyan órák, amelyeknek az időmérés csak mellékes tulajdonságuk. Ezek inkább ékszerek, és lényegük abban rejlik, hogy egy kipattanó rugójuk többet ér, mint egy átlagfizetés. Ezek a kütyük azonban épp nem arról ismerszenek meg, hogy valaha kipattanna belőlük bármi is.
Óra a Holdról
A dúsgazdag világűr-fanatikusoknak egyértelműen a Louis Moinet Magistralis való, hiszen egyik alkatrésze egyenesen a Holdról származik. 2000 éve esett a Földre, ráadásul a Kaliforniai Egyetem hitelesítette kőzetdarab azért is elképesztő, mert olyan helyről származik, ahol annak idején az Apollo-küldetés nem járt. A holdmeteorit ritkább és drágább anyag, mint az arany és a platina együttvéve, ám a készítők a további nemesítés érdekében 18 karátos arannyal is díszítették, biztos, ami biztos. Nem csoda, hogy az ára is szó szerint csillagászati: 200 millió forint.
Olyan, ma már nem használt finommechanikával rakták össze, amelyet lehetetlen ipari úton elkészíteni, ehhez egy tapasztalt órásmester keze, füle és szíve munkája egyaránt szükséges. Természetesen ebből a geológiai remekműből – amelynek óraművét 100 éve Genfben találták fel, és egy öröknaptárt is tartalmaz – egyetlen darab készült, és soha nem is lesz belőle több. Díszdobozában nemcsak magának Moinet-nek Értekezések az órakészítésről című eredeti, 1856-os könyve található, hanem egy hangszerként számon tartott állvány is, amely egyedülálló módon felerősíti a percütő hangját. Louis Moinet egyébként a 19. század órakészítő géniusza volt: olyan nagyságok viselték a találmányait, mint Napóleon, IV. György angol király vagy az ötödik amerikai elnök, James Monroe.
Aki ritka, de azért nem teljesen egyedülálló darabra vágyik, annak a Vacheron Constantin Tour de l’Ile típus kívánkozhat a csuklójára: 300 millió forintért ugyanis tulajdonosa biztos lehet benne, hogy az övén kívül mindössze 6 példány létezik a világon, legalábbis ami az eredeti szériát illeti. Továbbá ez a típus birtokolja „a világ legjobban összerakott órája” címet: a 834 részből álló szerkezetet tízezer munkaóra alatt varázsolják rá a krokodilbőr szíjra. Az aranyból és platinából olvasztott példányoknak egyébként mindkét oldalán van egy óralapjuk (jaj, a készítőknek, ha a mutatók akár egyszer is ellentmondanak egymásnak…).
24 időzóna egyszerre
Az 1999-ben a Sotheby’s aukcióháznál 2 és fél milliárd forintért elárverezett Patek Philippe Supercomplication a világ akkori legdrágábban eladott órája, amely két órakészítő négyéves versenye eredményeként született meg még 1932-ben. A 24 funkciós óra első tulajdonosa egy New York-i bankár, Henry Graves volt, aki műgyűjtőként sem aprózta el, hiszen a keze alatt forgott többek között Albrecht Dürer Ádám és Éva című festménye is.
Azért házon belül is akadnak különleges riválisok: az egyik a Sky Moon Turbillon típus, a cég történelmének legkomplexebb mesterműve. Sokat elárul a bonyolultságáról, hogy az égbolt mintájú hátlapon láthatjuk a csillagok mozgását, a Hold pályáját, a holdfázisokat, valamint a csillagászati idő óráit és perceit. Az óra előállítása annyi időt és szakértelmet kíván, hogy évente mindössze két darabot gyártanak belőle. A másik Patek-remek, a Platinum World Time összesen 24 időzónát mutat egyszerre. Nem csupán az adott város zónájáról kapunk információkat a számlapon, hanem arról is, hogy ott éppen nappal vagy éjszaka van-e.
A cég egyébként még 1851-ben kezdett órákat készíteni Viktória királynő és Albert herceg számára, később pedig IX. Pius és XIII. Leó pápa is Patek Philippe-ben emelte karját az ég felé – milyen korszerű lett a vatikáni divat…
Nem csak a méregdrága lehet különleges
A világ legkönnyebb (12 gramm) és legvékonyabb (0,8 milliméter) karórája a Central Standard Timing, amely egy sci-fi filmben is megállná a helyét, ehhez képest mindössze 28 ezer forintért rendelhető. Valahogy így képzelem a 22. század fesztiválkarszalagjait is!
Stephen Hawking fizikus pedig egy olyan órát avatott fel pár éve a Cambridge-i Egyetemen, amelyen sem számkijelző, sem mutató nincs. Cserébe viszont a több mint egyméteres, 24 karátos arannyal futtatott számlap tetején trónol egy óriás szöcske, amely minden egyes percben kinyitja a száját, és az 59. percben összecsukja: ezért is nevezik Időfalónak a furcsa masinát. Az idő múlására azért 60 fel-felvillanó rovátka is emlékeztet, de úgyis mindenki az ijesztő rovart figyeli a műszer közelében.
Barbie-ékszernek látszó rekorder
Az igazi státusszimbólum-halmozók non plus ultrája pedig a Chopard 201-carat névre hallgató ékszer, amelynek értéke arcpirító, 5 és fél milliárd forint. Talán nem is az ára a legdühítőbb, hanem ízléstelen kinézete: az agyondíszített, nevéhez híven 201 karátos órán egyedül az nem látszik, amire való, hiszen alig kandikál ki az óralap a túlméretezett kövek közül. A ketyegő karperechez jóformán egy egész gyémántlelőhelyet kibányásztak, hiszen 15 karát rózsaszín, 12 karát kék és 11 karát fehér, szív alakú gyémántot foglal magában, amelyeket ráadásul további 163 karát gyémánt vesz körül.
A Chopard céget egyébként egy svájci férfi, Louis-Ulysse Chopard alapította 1860-ban, mindössze 24 évesen. Pár évvel később eladta egy aranyműves- és órásdinasztia tagjának, az üzletember Karl Scheufelének, ami jó döntésnek bizonyult. A márka 1998 óta a Cannes-i Filmfesztivál, 2002 óta pedig a Grand Prix hivatalos partnere, valamint 2010-től három évig támogatja a WWF tigrismentő-akcióját. Emellett mecénásként vesz részt mind Elton John AIDS-alapítványában, mind José Carréras leukémiaalapítványában. Ezek fényében azért megbocsátható az a szívecskés óra, nem?
Összforgalmi szempontból egyébként a Rolex és a Cartier a világvezetők, és csak a megosztott harmadik helyet bitorolja a Chopard és a Patek Philippe. Egy biztos: egyik cég értekezletén sem kérdőjelezné meg senki, hogy ebben a szakmában a mutatók számítanak.
Fotó: revo-online.com,mobly.com.br, watchflipr.com,
mkmotorsport.com, woedpress.com, tehehourlounge.com, louismoinet.com
