Lehet, hogy a fiatalnak „csak” bátorító beszélgetésekre van szüksége, de az is lehet, hogy egy inspiráló művészeti kiállítás vagy tudományos bemutató indítja el egy új világ felé. Egy biztos: a tehetség magától nem tör utat magának, és átlagosan tízezer óra kell ahhoz, hogy kibontakozzon.
− Elnök úr! Ki számít tehetségesnek?
− A tehetséges embernek az átlagosat jelentősen meghaladó képességei vannak egy vagy több területen. Ez nemcsak általános intelligenciát jelenthet, hanem kiemelkedő matematikai, zenei képességet vagy éppen a természettudományokhoz való különleges affinitást. A tehetség sokféle, ahányan vagyunk, annyiféle képességkonstelláció jelenik meg bennünk. Azt is érdemes vizsgálni, hogy ez a képesség milyen viszonyítási alaphoz képest kiemelkedő. Durva leegyszerűsítéssel generációnként a népesség egy százaléka tartozik abba a körbe, amelynek tagjai világraszóló teljesítményt hordoznak magukban, 10-20 százalékuk nagyon erős képességterület-együttállással rendelkezik, így országos szintű eredményt érhetnek el. A többieknek is megvan a maguk gyümölcsöző területe. Ők a szűkebb környezetükben lesznek sikeresek, és fontos, hogy a saját érdeklődési területüket ők is felismerjék, és ki tudják teljesíteni. Ami mindenkit összeköt, az a harmónia, a boldog élet, amire az érdeklődése és a személyisége mentén mindenkinek egyformán lehetősége van, erre törekedhet.
− Ha jól értem, ez csak a bennünk rejlő potenciál. Ebből hány tehetséget találunk meg és bontakoztatunk ki?
− A nagy kérdés az, fölsejlik-e előttünk, hogy egy tehetséggel van dolgunk, vagy készségfejlődési, szociális vagy mentális hiányosságok miatt elsiklunk mellette. A szövetségnél azon dolgozunk, hogy a szülők és az iskola minél szélesebb értelemben segítse a tehetség kibontakozását, adjon teret az egyéni érdeklődésnek. Ha a gyerek még hármat kérdez az órán vagy a szülőtől ugyanabban a témában, akkor vajon merjük-e azt gondolni, hogy itt nem devianciáról, hanem átlagon felüli kíváncsiságról van szó, ami már utalhat valami kiemelkedő képességre?
− A tehetség nem tör utat magának?
− Nem! Az egyéni ambícióknak térre és impulzusokra van szükségük. Lehet, hogy ez egy félórás négyszemközti beszélgetés a gyerekkel, vagy egy olyan kiállítás meglátogatása, ahova egyébként nem jutna el. A tehetséggondozásba bele kell, hogy férjen a szorgalom ösztönzésén és a kreativitásfejlesztésén túl az is, hogy tárgyi eszközöket biztosítunk. Elképzelhető, hogy ez csupán egy buszjegy a városi foglalkozásra, de lehet, hogy egy versenyuszoda. Durva átlagban tízezer fejlesztőóra kell a tehetség kibontásához. Ez az érték szakterületenként eltérő, de mindenképpen időben kell elkezdeni. A tehetség nem tör magának utat. Azt tapasztaljuk, hogy segítség nélkül, szociális vagy mentális okok miatt nagyon sokszor láthatatlanul, elzárva maradna. A szülői és iskolai, szakmai fejlesztés mellett a legjobbaknak sokat segíthet egy mentor is, ezért örömmel támogattuk a La femme magazin különszámát is, amely valójában egy különleges és izgalmas mentorprogram. A tehetségeknek az előbbiek mellett készségfejlesztésre is szükségük van: megfelelő önismeret, együttműködési és kommunikációs készségek nélkül a tehetség nem tudja igazán megmutatni magát a világnak.
− Ezeket a „soft skilleket” is kell tehát fejleszteni?
− A tehetséggondozás nem azt jelenti, hogy a gyereknek adok hétfőn három extra feladatlapot, amit aztán pénteken bevasalok rajta. A tehetségfejlesztés ennél sokkal komplexebb tevékenység.Magyarországon a tehetség különösen nagy arányban amiatt vész el, hogy a fiatalnak nincs önbizalma, képtelen az együttműködésre. Sok esetben a megfelelő mentális feltöltődés hiányában néhány év alatt kiég, felőrlődik a szakterületi hajtásban. Nem véletlen, hogy a világ nagy tudós zsenijei közül sokan zenélnek, vagy olyan hobbijuk van, amely nem köthető az alaptevékenységükhöz. Az egészséges személyiség és az életmód is fontos alapfeltétele a tehetség kibontakozásának. A sportolókról szokták elismerően mondani: fejben nagyon ott van, bírja idegekkel. A tanulás és a tanítás, a tudományos tevékenység is „fejben dől el”: a klasszikus, fenyegető hangvételű „tegyetek el mindent a padról, papír elő, dolgozatot írunk” tanórai stresszhelyzetben a teljesítmény jellemzően 40 százalékkal esik, de van, akinél ez az arány 80 százalék!
− Lehetséges mérni a tehetséggondozás hatékonyságát?
− A tehetségek oktatása nem egyik évről a másikra térül meg. A finnek harminc éve dolgoznak azon, hogy megvalósítsák mai, világszerte irigyelt oktatási rendszerüket, de az eredmények csak az elmúlt 10−15 évben jelentkeztek. Évtizedeket kell belefektetniük a tehetséggondozás ügyébe. A szőlőtermesztésnél is – ami szintén nemes ügy – eltelik 3−5 év, mire a tőkék termőre fordulnak. A Nemzeti Tehetség Program megvalósítása közben folyamatosan gyűjtjük a visszajelzéseket, elemzéseket, és témába vágó kutatásokat végzünk. Minimumcélunk az, hogy a szülők, a pedagógusok és a diákok beszélgessenek arról, mit jelent a tehetség, mik az útjai. Ha ezzel minőségében javítjuk a köznevelést és a felsőoktatást, akkor már eredményt érünk el. Ha majd 10 év múlva felmérjük a helyzetet, biztos vagyok benne, hogy a mainál sokkal érettebben fognak nyilatkozni a szülők és a pedagógusok arról, hogy mit gondolnak a tehetségről. Egyre kevesebb szülő fogja azt gondolni, hogy a saját álmát kell a gyerekkel megvalósíttatnia, és egyre több pedagógus fogja azt mondani, hogy a gyerekek értékelésében nem csak a stresszes, szorongatott környezetben megírt dolgozat eredménye számít, a tehetség a tantárgyak mellett sok további területen is megmutatkozhat. Bár az is nagyon finom, de mi nem borsókonzervet gyártunk. Ez egy társadalmi misszió.
− Mit jelent ez a gyakorlatban?
− A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége egy közhasznú egyesület, 34 tagot tömörítő civil szervezet. A 2009−2011 között EU-s támogatással megvalósult Magyar Géniusz Program kiemelt projekt keretében 14 ezer pedagógus, szakember vett részt rövid, érzékenyítő képzéseinken. Csermely Péter professzor és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács szakmai iránymutatásával létrejött egy nemzetközi szinten is egyedülálló tehetséghálózat, amelynek ma már közel 1500 csomópontja van a Kárpát-medencében. A Matehetsz a tehetséghálózaton keresztül az elmúlt években évente tízezer tehetséges gyerek és fiatal közvetlen bevonására volt képes, de a pedagógusok munkáján át, eszköztámogatásokkal, pályázati lehetőségekkel több százezer diák előrehaladását segítettük.
− 2015 nyarán fejeződik be a Tehetséghidak Program. Ennek mi a lényege?
− Ez egy három évig futó, 3,2 milliárd forint keretből gazdálkodó projekt volt, amelynek keretében már nagy volumenben a konkrét tehetségfejlesztő tevékenységekre fókuszáltunk: a helyben, a tehetséghálózat intézményeiben fejlesztett programokat támogattuk, és központi szervezéssel adtunk egyéni mentorálási, fejlesztő, támogató, utaztatási lehetőségeket a legjobbaknak. Segítettünk abban, ha a biológiatanár a legügyesebb gyerekeit el akarta vinni terepgyakorlatra, ha arra volt szükség, hogy egy országos versenyre felkészítsenek valakit. Tehetségterületek szerint 30 speciális nyári tábort is szerveztünk. Jelentősebb egyéni támogatást jellemzően 13 éves kortól felfelé adunk, amikor már látszik, hogy az érdeklődés túlmutat a természetes kíváncsiságon, eredményekben is megmutatkozik. Többféle mentorprogramot is kipróbáltunk, ezek sorában a fiatalok számára kiváló lehetőség az „50 tehetséges magyar fiatal” program is.
− Ha jól értem önt, a leghatékonyabb az egyéni fejlesztés. Hányan részesültek ebben?
− Sok olyan fiatal van Magyarországon, aki olyannyira tehetséges és ambiciózus, hogy egyedi támogatást is megérdemel. Ez lehet egy exkluzív körből választott mentor, pályatanácsadás tíz órában egy erre szakosodott pszichológustól, ötvenórás személyiségtámogatás, külföldi mesterkurzus, vagy látogatás egy professzornál. Az elmúlt két évben mintegy 1500 fiatalnak biztosítottunk ilyen speciális, egyedi lehetőségeket.
− Minderre az átlagos gyerekeknek is szükségük lenne.
− Tehetségfejlesztés szempontjából fontos, hogy az egész napos iskola koncepciója egyre erősödő szakmai tartalommal tudjon megtelni. Ehhez persze a köznevelési intézmények számára egyre nagyobb anyagi lehetőségeket kell majd biztosítani speciális programjaik megvalósítása érdekében, szabad, de felelős egyedi felhasználással. Bizakodó vagyok. Az eddigi és a további évek pályázati lehetőségei fokozatosan meg fogják termékenyíteni a teljes magyar oktatási rendszert. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által koordinált Nemzeti Tehetség Program idén új lendületet kapott. A Petőfi Sándor születési évéről megemlékezve kialakított, 1823-as technikai számra tavaly felajánlott 1,4 milliárd forint állampolgári 1% adóforintot az országgyűlés megduplázta, így a 2015−16-os tanévben 2,8 milliárd forint támogatja a köznevelési intézmények, civil tehetségsegítő szervezetek munkáját, a fiatalokat. Emellett az új EU-s fejlesztési periódusban évente további egymilliárd forint európai uniós támogatást is tudunk használni, ennek részletein dolgozunk jelenleg közösen az Emmi szakembereivel.
