Naponta átlagosan 20−25 ezer karakternyi szöveget vagy 2−2,5 ezer szót fordít németről, illetve oroszról magyarra, esetleg fordítva. Szerződések, bírósági határozatok, jognyilatkozatok, közbeszerzési pályázati anyagok, műszaki leírások, gépkönyvek, használati utasítások kerülnek ki Moróczné Hortobágyi Zsuzsanna keze közül, de tudományos és ismeretterjesztő könyveket is fordít. Kizárólag egyedül dolgozik, széles ügyfélkörétől csak annyi megbízást vállal, amennyit alkalmazottak nélkül is megfelelő minőségben és határidőre tud teljesíteni. Így is alig akad hétvége, amikor pihen – persze ezt nem muszájból teszi, hanem mert a szakfordítás a hivatása. 

Soha többé

A Leningrádi Zsdanov Állami Tudományegyetem orosz nyelv és irodalom szakának elvégzése után 1979-től orosz nyelvet oktatott a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tanítványaival nemcsak az oroszt, hanem a nyelvet beszélő nép modern kultúráját, hagyományait és hétköznapi szokásait is meg akarta ismertetni. „Valószínűleg az elsők között alkalmaztam Magyarországon az országismereti alapokon nyugvó nyelvoktatási módszert. A tananyagba beleszőhettem az egyetemi évek alatt szerzett saját élményeimet, tapasztalataimat, és a hitelesség erejével sikerült megszerettetnem az orosz nyelvet és kultúrát diákjaim többségével, akik számos versenyen vettek részt sikerrel, és többen is az orosz nyelvhez kapcsolódó pályát választottak” – meséli. 

Nagy törésként élte meg, amikor a rendszerváltás nyomán bekövetkező, az oktatásra is kiható változások arra kényszerítették, hogy oroszról „átképezze” magát egy másik idegen nyelvre. „Talán az akkori időszak volt az egyetlen mélypont a pályafutásom során. Jelentkeztem a Kaposvárott is meghirdetett állami átképzésre, gondoltam, tanári karrieremet németnyelv-oktatással folytatom. A kurzusra a gimnáziumi tankönyvek négy évfolyamának anyagából kellett felvételizni. Németnyelv-tanár barátaim vállalták, hogy felkészítenek a lehetetlennek tűnő rövid idő alatt, júniustól augusztus végéig. Minden délután vagy este együtt tanultunk. Rengeteg energiát fektettem a tanulásba, és augusztusra éppen elértünk az utolsó könyv végére. Ám a felvételin kiderült, hogy nem volt elég jelentkező a környékről, ezért nem indult el az átképzés. Otthon összecsomagoltam az összes német és orosz könyvemet, és megfogadtam, hogy soha többé nem foglalkozom hivatásszerűen nyelvekkel” – emlékszik Zsuzsanna.

Vállalkozás

Szerencsére nem tartotta be a fogadalmát, és 1992-ben külkereskedelmi szakszöveggel bővített német középfokú, 1996-ban pedig általános német felsőfokú vizsgát tett. Bár a német nyelvű külkereskedelmi levelező tagozaton csoporttársai főként huszonéves fiatalok voltak, nagyon élvezte a képzést. „Mindent együtt csináltunk, amit a diákok szoktak: másoltuk egymás jegyzeteit, olykor a házi feladatokat is, kirándulni és szórakozni jártunk” – idézi fel az újabb diákéveket. Mindvégig saját maga finanszírozta tanulmányait, közben önálló vállalkozóként próbálta újra felépíteni karrierjét. Évekig foglalkozott munkanélküli felnőttek német nyelvi képzésével, igyekezett átadni tanítványainak az álláskeresés során hasznosítható technikák fortélyait is, ráadásul német nyelven. Időközben azonban Kaposváron az amerikai légierő taszári megjelenése és az azzal kapcsolatos munkalehetőségek egyre növekvő száma miatt soha nem látott méreteket öltött az angol nyelv iránti érdeklődés, a német iránt viszont rohamosan csökkent, és ez újabb meghatározó lépésre kényszerítette Moróczné Hortobágyi Zsuzsannát. 

„A németoktatásban immár nem volt perspektíva, az angol megfelelő szintű elsajátítására pedig sem módom, sem lehetőségem nem volt, ezért átmenetileg a kaposvári VW- és Skoda-márkakereskedésnél helyezkedtem el, ahol az ügyfelekkel és a gyártó, beszállító cégekkel folytatott kommunikáció során legalább nap mint nap gyakorolhattam a németet és az oroszt. Közben folyamatosan azon törtem a fejem, hogy merre tovább” – emlékszik vissza. Végül 53 éves korában minden bátorságát összeszedve megvált a biztonságosnak tűnő alkalmazotti léttől. Ahhoz azonban, hogy immár vállalkozóként lehessen ismét sikeres, az orosz egyetemi diploma és a német felsőfokú nyelvvizsga már nem volt elegendő. „2011-ben sikeresen letettem az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén a szakfordítói egyéni vállalkozáshoz szükséges német társadalomtudományi szakfordító vizsgát. Saját irodát rendeztem be, beszereztem és megtanultam használni a legmodernebb fordítástámogató eszközöket, és Trados Studio-minősítővizsgát is tettem” – sorolja.

Lehet példa

Mire volt szükség mindehhez? „Rendkívüli bátorságra, rengeteg energiára, elszántságra és nem utolsósorban saját pénzügyi forrásra, családi összefogásra. Ma már büszkén és hitelesen állhatok egykori tanítványaim, jelenlegi üzleti partnereim, mostani és korábbi kollégáim elé, mert bebizonyítottam, hogy lehet teljes és tartalmas életet élni ötven felett is. Sikeres egyszemélyes mikrovállalkozást működtetek, évek óta visszatérő megbízóim vannak” – mondja Moróczné Hortobágyi Zsuzsanna, aki saját bevallása szerint a szakmai szempontokat mindig előnyben részesíti a gazdaságiakkal szemben, és ennek láthatóan meg is van az eredménye. A La femme pályázatára azért jelentkezett, mert látta az 50 tehetséges magyar fiatal program és kiadvány sikerét tavaly, és most saját példájával szeretné bizonyítani, hogy korosztálya is lehet példa. Fontosnak tartja, hogy az idősebbek is bemutatkozzanak, és megosszák tapasztalataikat a fiatalabb generációval.

Zsuzsanna munkarendjét a megbízók igényei határozzák meg, ami gyakran napi 10−12 órás vagy még hosszabb „műszakot” is jelent. „Számomra ez nem probléma, nem kedvelem a passzív időtöltést, nem vágyom hosszabb pihenésre. Alaposan bevésődött az emlékezetembe az a nap, amikor a szakfordító vizsga előtt szótárakkal megrakott, két hatalmas sporttáskával a kezemben igyekeztem az ELTE folyosóján a terem és a kitűzött célom felé… – mondja. – Erőt és kitartást ad, hogy mindezt sok-sok küzdelem árán én magam valósítottam meg, és most gyönyörű környezetben minden időmet az idegen nyelveknek szentelhetem. Szeretném még sokáig fenntartani és folyamatosan fejleszteni a vállalkozásomat. Ez a munkám és az életem.”

Személyes mottója: 

„Sorsfordító szakfordító.”