"A mondással ellentétben igenis lehet boldogságot vásárolni: ha élményeket veszünk, nem tárgyakat."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Boldogító pénz

A mondással ellentétben igenis lehet boldogságot vásárolni: ha élményeket veszünk, nem tárgyakat.

A sok tervezgetés, pakolás után gyorsan eltelik az az egy-két hét, amit a vízparton, a hegyekben, a világ egyik távoli csücskében töltöttünk, és mi maradt utána: pár fotó a telefonunkban és néhány szép emlék. Ha a pénzt egy új tévére költöttük volna, azt ellenben mindennap nézhetnénk. Még ha így van is, kétség sem fér hozzá, hogy az élmények sokkal nagyobb boldogságot okoznak, mint a tárgyak. Az anyagi természetű gazdagság másodrendűségét 2003-ban pszichológusok is bebizonyították. Thomas Gilovich és Leaf Van Boven korábbi kutatásokra alapozva végzett vizsgálatokat, hogy megfejtsék, mennyivel és miért adnak többet az élmények, mint a tárgyak.

 

 

Fel a rózsaszín szemüveget

 

A pszichológia magyarázata szerint az élmények a pozitív reinterpretáció révén tesznek boldogabbá. Ez az, amit a köznyelvben úgy hívunk, rózsaszín szemüvegen át nézzük a világot. Ha veszünk valamit, és mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, sőt, a cipő szorít, és a ruhában kövérnek látjuk magunkat, a rossz döntés után csak rosszérzés marad bennünk. Ezzel szemben az élményeket az agy akár meg is tudja szépíteni, ha nem lennének tökéletesek. Ha a biciklitúrán egy nap esőben is kell tekerni, a kirándulás egészét pozitívnak értékeljük akkor is, ha az esőben bőrig ázva átkozódtunk. Ugyanígy, ha a gyerekeket vidámparkba visszük, előtte és utána kellemesnek éljük meg. Az együtt töltött idő, az izgalom, a közös öröm felülírja a bosszankodást a tömeg, a sorban állás, a kánikula és megannyi más apró kellemetlenség miatt. Csak a szépre emlékezünk, és ezeket az emlékeket még inkább felerősítjük, míg a fárasztó, kellemetlen emlékek szerencsére feledésbe merülnek.

 

Megunjuk a tárgyakat

 

A tárgyak csak bizonyos ideig tesznek boldoggá. Akárcsak a gyerekeknél, az újdonság néhány napig tart, izgalmas, de miután megszoktuk, már kevésbé szerez örömet. A hedonikus adaptáció azt jelenti, hogy egy örvendetes életesemény után rövid ideig a ránk jellemző boldogságszinthez képest jobban érezzük magunkat, azonban hamar hozzászokunk, és boldogságszint újra beáll a megszokott értékre. Ez sokkal gyorsabban történik meg tárgyakkal, mint az élményekkel. A hedonikus adaptációt ki lehet cselezni, ha ellenállunk annak a vágynak, hogy mindig többet akarjunk ugyanabból a jó dologból, és folyamatosan emeljük elvárásaink szintjét.

 

Szebb, jobb, maradandóbb?

 

Az élményeket, mivel szubjektívek, nehezebb összehasonlítani, mint két autót, táskát vagy laptopot. Mivel két élményt nehezebb összemérni, kevesebb a szorongás, hogy vajon jó döntést hoztunk-e, kisebb a valószínűsége, hogy utólag megbánjuk, és ha jól éreztük magunkat, az is kevésbé lesz érdekes, hogy státusz szempontjából mennyire jelentős. Kevesebb stressz, nagyobb boldogság. Gilovich így magyarázza: ha vesz egy laposképernyős tévét, amely nagyobb, tisztább képet ad, mint a miénk, akkor érezhetünk némi irigységet (főleg, ha már régóta le akarjuk cserélni a magunkét). Ha viszont elmegyünk a Karib-szigetekre, megtudjuk, hogy más is járt ott, sőt a vakációja még izgalmasabban telt, akkor sem lesz nagyon zavaró, hiszen mindenkinek megvannak a saját élményei. Az emlékek nem sérülnek és nem is összemérhetők, az élmény sértetlenül a miénk marad.

 

A flow mágikus folyama

 

A Csíkszentmihályi Mihály pszichológus által flow-nak elnevezett tudatállapotban önfeledten elmerülünk abban, amit éppen csinálunk, jelen vagyunk a pillanatban. A flow az örömteli élet elengedhetetlen része, amelyet munka közben ugyanúgy átélhetünk, mint amikor egy izgalmas probléma megoldásán dolgozunk, sportolunk vagy kertészkedünk. A pszichológusok egy egyszerű példát említenek arra, hogy mennyivel segítenek hozzá jobban az élmények a flow-élményhez, mint a tárgyak. Melyik könnyebb: egy szék vagy egy pár cipő szépségében elmerülni órákra, vagy ugyanezt tenisz, ének, vezetés közben átélni?

 

A várakozás jutalma

 

Nem szeretünk várni a tárgyakra, ha lehet, most azonnal kapjuk meg, amit akarunk, expressz kiszállítás, nulla várakozással. Már régen volt, amikor a karácsonyi ajándékra heteket tudtunk várni. Egy élményt ezzel szemben nem lehet sürgetni, sőt a várakozással töltött idő is jelentősen hozzájárul a boldogságérzethez. Gilovich és kollégája egy applikáció segítségével mérte, mennyivel nagyobb izgalmat és boldogságot éltek meg azok a kísérleti alanyok, akiknek hosszabb időt kellett várniuk a nagy alkalomra. Ha már télen tudjuk, hová megyünk nyaralni, azzal máris jó nagy adag boldogságot biztosítottunk magunknak – állítják a szakemberek.

 

 

Az élmények gazdagítanak

 

Amit megélünk, legyen bár pozitív vagy negatív élmény, hozzánk tesznek valamit, részünkké válnak. Carter és Gilovich arra kérte kísérlete alanyait, hogy játsszanak el a gondolattal, hogy elveszítik egy eseménnyel kapcsolatos minden élményüket. Az alanyok nagy része úgy vélte, hogy identitásuk szempontjából sokkal rosszabb lenne, ha elvesztenék emlékeik egy részét, mint ha törölnék.

 

Egy másik kísérletben Carter és Gilovich arra kérte a kísérleti alanyokat, hogy írjanak listát az életükben fontos szerepet játszó élményekről és megvásárolt tárgyakról. Egy másik papírra azt kellett leírni, hogyan váltak azzá az emberré, akik, és a listáról legalább egy elemet fel kellett használni a történetben. Mint várható volt, az alanyok nagy része egy eseményt, nem pedig vagyontárgyat tartott fontosnak személyisége kialakulása szempontjából.

 

Társas lények társaságban

 

Tagadhatatlan, hogy az ember társas lény. Szeretjük, ha figyelnek ránk, ha tartozhatunk valahová, ha megölelnek. Ezt semmilyen tárgy sem pótolja, még ha japán mérnökök kifejlesztettek is olyan robotokat, amelyekkel étterembe járhatunk, és az ágyban is hozzánk bújnak. Arról nem is beszélve, hogy a tárgyainkról nehéz anélkül áradozni, hogy a hallgatóság egy idő után ne nézzen üveges szemmel ránk – az élmények ezzel szemben érdeklődést keltenek.

 

Van Boven, Gilovich és Margaret Campbell pszichológusok ezt egy kísérletben is kipróbálták. Az alanyok egyik fele egy rapid randin csak tárgyakról beszélhetett, a másik pedig élményekről. A végén az a nem túl meglepő eredmény született, hogy sokkal jobban élvezik az emberek a társalgást, és ezáltal rokonszenvesebbnek találják beszélgetőtársukat, ha élményekről esik szó. Elvégre mi árul el többet egy emberről: hogy kinek akar látszani, vagy hogy hogyan él? 

La femme La femme cikke 2015. július
címkék:
Lélek
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.