Az ország méreteit önmagában is jól érzékelteti, hogy a magyar utazók körében legnépszerűbb úti célnak számító Isztambul kelet-nyugati irányban 120 km kiterjedésű, és mintegy 18 millióan élnek benne. A török-magyar barátsági egyezmény 100. évfordulója apropóján, a város és környéke magyar emlékeinek nyomába eredtünk, s közben megtapasztalhattuk a török vendégszeretet és a magyarok iránt érzett történelmi barátság megannyi gesztusát.
A török-magyar háborúkat követően az Oszmán Birodalom a XVIII-XIX. században menekültjogot biztosított három magas rangú magyar nemesnek, akik a Habsburg Birodalom nyomása miatt száműzetésbe kényszerültek: éveket töltött itt II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre és Kossuth Lajos is. A számkivetettségük éveit több fennmaradt emlék őrzi.
Tekirdag – Rodostó
Az Isztambultól mindössze 150 kilométerre fekvő Rodostó – törökül Tekirdag, de a szóvégi „g” néma – egy olyan üdülőparadicsom, amely egyszerre kínál kulturális örökséget, sportolási lehetőségeket, a tenger sós szellőjét és egyedülálló gasztronómiát. Nekünk, magyaroknak Rákóczi miatt különösen ismerősen és keserédesen cseng a város neve.
II. Rákóczi Ferenc a Magyarországot megszálló Habsburg Birodalom elleni szabadságharc – 1703-1711 – vezetője, annak bukása után kényszerült elhagyni hazáját. Előbb Lengyelországban, majd Franciaországban élt. Végül egy rodostói házban talált menedékre, itt élt kíséretével 1735-ben bekövetkezett haláláig. A háromemeletes hagyományos oszmán házat a magyar kormány restaurálta és alakította múzeummá. A Márvány-tengerre néző Barbaros utcai épületet sok magyar látogatja. A múzeum gyűjteményében Rákóczi szobra, az életéről szóló dokumentumok és a korabeli használati tárgyak másolatai találhatók. A második emeleten olajfestmények láthatók azokról, akik Rákóczival együtt részt vettek a magyar szabadságharcban és osztoztak sorsában a száműzetésben.
A helyi idegenvezető hibátlan magyarsággal köszöntött bennünket: „Tisztelettel köszöntöm kedves vendégeinket!” – kezdte, és az egy órás előadása során gyakorlatilag akcentus nélkül és kifejezetten választékosan beszélt magyarul. Ali Kabul bő negyven éve az akkor még szegény vidéken, építkezéseken próbált boldogulni, napszámos volt, egyik napról a másikra élt. Hihetetlenül boldog volt, amikor a Rákóczi-ház felújításán kapott munkát, ami félévi biztos megélhetést jelentett számára. Dolgozott, figyelt, szivacsként itta magába a magyar szavakat. A ház elkészült, és a magyar beruházó megkérdezte Alit, hogy van-e kedve ott maradni, afféle mindenesként. Volt kedve. Olyannyira, hogy azóta is ott van, jártas a ház történetében és a magyar történelem fejezeteiben, ő vezeti körbe a csoportokat a házban. Sőt, magyar feleséget választott, kislányuk kétnyelvű és mindkét kultúrában otthon van. Mesebeli sztori? Lehet, de ez Ali igaz története.
Ha már itt járunk, érdemes lesétálni a pár száz méterre lévő tengerpartra, és megkeresni Mikes Kelemen szobrát. Gróf Mikes Kelemen, Rákóczi titkára, törökországi életéről írt leveleket Isztambulban élő fiktív nagynénjének, megalkotva ezzel a XVIII. századi magyar próza egyik gyöngyszemét. A Levelek Törökországból című kötetben a magyarok mindennapjairól, reményeiről és csalódásairól, valamint az aktuális törökországi és határon túli eseményekről mesél. Ezeknek a leveleknek állít emléket a tengerparton álló, három részből álló Béke és Szabadság szobor.
Isztambul: civilizációk büszke örököse és vibráló metropolisz
Az egyik lábával Ázsiában, a másikkal Európában álló Isztambul (Bizánc és persze Konstantinápoly), a Kelet-Római Birodalom és az Oszmán Birodalom ősi fővárosa tudja, hogyan kell ötvözni a kortárs kultúrát az ősi hagyományokkal. Törökország nyüzsgő metropolisza egy bájjal teli város, ahol a múlt kéz a kézben jár a jelennel, és minden lépés egy-egy relikviát hoz felszínre a régmúlt időkből. A lenyűgöző város két kontinens kereszteződésében magába szívta mindkét világ legjavát. Gyönyörű történelmi nevezetességeivel, kiváló konyhájával, vibráló éjszakai életével, művészeti és zenei fesztiváljaival, ünnepeivel, piacterek és bevásárló árkádok labirintusaival a Boszporusz lelke, és az utazók álma.
Történelmi félsziget: Aranyszarv
A város történelmi félszigete egykor a Kelet-Római és az Oszmán Birodalom társadalmi és politikai központja volt, 1985 óta szerepel az UNESCO kulturális örökségének listáján. Az óváros, amelyet bizonyos pontokon még mindig az ősi városfalak vesznek körül, tökéletes példája Isztambul történelmi gazdagságának, és kiváló hely a lenyűgöző építészeti emlékek felfedezésére. A Boszporusz és a Márvány-tenger által körülvett félsziget remek kiindulópont az olyan nevezetességek felfedezésére, mint az ókori Hippodrom, amely a Bizánci Birodalomban ló- és fogatversenyzésre szolgáló versenypálya, az Hagia Sophia, a közvetlenül mellette épült, lenyűgöző Kék-mecset, a Topkapi-palota, amely az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt, és még hosszan lehetne sorolni.
Hagia Sophia
A VI. századi Hagia Sophia – ejtsd: aja szófia – épülete könnyen felismerhető hatalmas kupolájáról. Justinianus császár építtette a Kelet-Római Birodalom akropoliszának helyén (Kr. u. 532-537). A Szent Bölcsesség Temploma – ezt jelenti az Hagia Sophia – a kelet-római építészek leleményességének figyelemre méltó bizonyítéka. Új fejezet kezdődött, amikor II. Mehmed oszmán szultán mecsetté alakította át, az arany mozaikokat és freskókat iszlám motívumokkal és mintákkal festette át. Néhányukat azóta újra feltárták, mivel a vakolatrétegek alatt évszázadokig fennmaradtak. A szultán hatalmas, gyönyörűen megmunkált kalligrafikus táblákat helyezett el a belső térben. Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának utasítására 1935-ben a mecsetet múzeummá alakították át, és sokáig így is maradt. 2020-ban pedig ismét mecsetté nyilvánították. Ezt az Isztambul látképét uraló, különös épületet az évszázadok során többször bővítették és restaurálták. A vallásos hit lenyűgöző kifejeződése és a világ egyik legnagyobb építészeti csodája. Hihetetlen építmény, amely kiállta az idők próbáját, nem utolsó sorban azért, mert 55,6 méter magas kupolája a világ egyik legjelentősebb mérnöki alkotása.
Az Hagia Sophia kívülről hatalmas és lenyűgöző, de a varázslat akkor kezdődik, amikor belépünk a belsejébe. A szárnyas kerubokkal díszített központi kupola belülről is építészeti különlegesség, amely alatt a XIX. századi műalkotások mellett ősi freskók és aranyozott mozaikok láthatók Szűz Máriáról és Krisztusról, amelyeket a mecset múzeummá alakítása után restauráltak. A kupola alján, az ablakokon beáramló fénynek köszönhetően csillognak az arany mozaikok, és teszik láthatóvá a csiszolt márvány burkolatokat és oszlopokat. A világ egyik legrégebbi szentélye, a lenyűgöző építmény ma az emberiség közös kultúrájának emléke, Isztambul egyik leghíresebb, ikonikus nevezetessége, óda a kelet-római és oszmán művészeti-, és építészeti tudáshoz.
A Kelet-Római Birodalomnak jelentős szerepe volt abban, hogy a magyarok kereszténnyé váltak. Kr. u. 948-ban Tormás (Termacsu) és Bulcsú magyar fejedelmek Isztambulban (akkor Konstantinápoly) váltak kereszténnyé, és szövetségre léptek VII. Konstantin Porphyrogenitus császárral. Később Zombor, a magyarok gyulája (vallási vezetője) is itt keresztelkedett meg 952-ben, és egy kelet-római bíborossal tért vissza Magyarországra. Az Hagia Sophia otthont ad egy keresztelőmedencének, ahol sok magyar vette fel a keresztséget.
Az épület egy magyar vonatkozású mozaikot is rejt: Piroska magyar hercegnő portréját. Szent László magyar király és Rheinfeldi Adelaide királyné Piroska nevű leánya valószínűleg 1084-ben született Esztergomban. 1104-től II. Komnénosz János bizánci társcsászár (1118 és 1143 között uralkodott) felesége volt. A görög ortodox hitre való áttérés után az Irén (Eiréné) nevet kapta. Házasságukból nyolc gyermek született, köztük Manuel Komnénosz, a korszak jelentős bizánci császára (1143-1180). Piroska az ortodox egyház szentje, Szent Irén néven tisztelik. 1134-ben Anatóliában hunyt el.
A mozaikkép a legrégebbi ábrázolás magyar nőről, és az ősi magyar női hajfonatról is. A szakértők szerint a mozaikon jól látszanak az Árpád-ház tagjainak arcvonásai. Az Hagia Sophiában található másik jelentős magyar lelet egy gyertyatartó. A mohácsi csatát a II. Lajos vezette Magyar Királyság és szövetségesei, valamint az I. Szulejmán szultán (más néven Csodálatos Szulejmán) vezette Oszmán Birodalom csapatai között vívták. Az oszmán győzelem után néhány magyar leletet Isztambulba szállítottak, két gyertyatartót az Hagia Sophiában helyeztek el.
Hagia Sophia Történelmi és Élménymúzeum
A pletykák szerint az Hagia Sophia hamarosan bezár, hogy egy sok évig tartó újabb restaurálás vegye kezdetét. Ezért építették fel a szomszédban Történelmi és Élménymúzeumot a történelem, a kultúra, a művészet és a technológia kedvelőinek, ami az egyik kihagyhatatlan hely Isztambulban. A múzeum a Sultanahmet tér szívében, az Hagia Sophia-tól mindössze néhány percre található, és az építészeti csoda 1700 éves történetébe enged betekintést. Audiovizuális bemutatót kínál a látogatóknak, akik így több érzékszervvel is megtapasztalhatják az Hagia Sophia egyedülálló szépségét. Az első emeleten négy szekcióban tekinthetők meg a korábban az Hagia Sophia raktáraiban tárolt műtárgyak, míg a második emeleten az oszmán korszakot high-tech technológia segítségével mesélik el.
A Tűzoltóság Múzeuma
Széchenyi Ödönt, Széchenyi István fiát Londonban képezték ki a kor legjobb tűzoltói. Majd az 1860-as évek második felében hivatásos tűzoltóságot alapított és elnökölt Magyarországon. Amikor Széchenyi 1870-ben Isztambulba látogatott, éppen akkor tűzvész pusztított.
Felajánlotta Abdülaziz szultánnak, hogy magyar mintára segít felállítani a hivatásos és önkéntes tűzoltóságot. Keményen dolgozott a csapat megalakításán és a tűzoltóság felszerelésén. Munkásságának köszönhetően pasa címet kapott. Ő volt az első keresztény, aki megkapta ezt a címet anélkül, hogy el kellett volna hagynia hitét és áttérnie az iszlámra. Ödön pasa feleségül vette Christopulos Euláliát, és 1922-ben bekövetkezett haláláig Isztambulban élt. A Gróf Széchenyi Tűzoltó Múzeum a török tűzoltás és mentés történelmét mutatja be. Betekintést nyújt az Isztambul tűzoltóinak négy évszázadon át tartó tűz elleni küzdelmébe, bemutatva az antik vízszivattyúzó berendezések gyűjteményét, beleértve a gőzüzemű-, és a lóvontatású szivattyúkat is. Emellett a látogatók felfedezhetik az oszmán utcai tűzoltók makettjeit, tűzoltó egyenruhákat, tűzoltóbaltákat, különböző festményeket és fényképeket, amelyek a múltbeli városi tüzeket dokumentálják.
Harbiye Katonai Múzeum
A Katonai Múzeum gyűjteményének méretét és sokszínűségét tekintve a világ egyik vezető múzeuma, amelynek története a XV. századig nyúlik vissza. A II. világháború után az egykori Katonai Akadémia főépületét választották a múzeum új otthonául, ma a XIII. századtól napjainkig terjedő katonai értékek átfogó gyűjteményével büszkélkedhet. Diorámákat, térképeket, szobrokat és olajfestményeket is bemutatnak. A múzeum egyik termét úgy alakították ki, hogy emléket állítson azoknak az éveknek, amelyeket Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója a Katonai Akadémia hallgatójaként töltött. A múzeum gyűjteményében magyar tárgyak is megtalálhatók: Kmety György mellszobra, aki a magyar hadsereg tábornoka volt, majd İsmail pasa néven az oszmán hadseregben szolgált, valamint Guyon Richárd mellszobra, aki a magyar szabadságharc tábornoka volt, majd Hurşid pasa néven az Oszmán Birodalom szolgálatába állt. Emellett az oszmán hadseregek által a mohácsi csatában használt bőr harci dobokat is kiállították. Nem lehet nem észrevenni a mohácsi csatát felidéző óriási 3D-s makettet, amely az oszmán hadsereg egyik legnagyobb sikerének állít emléket. Ami nekik a dicsőséges oszmán hadsereg diadala, az nekünk az ország elvesztésének szimbóluma.
Kocaeli
Kevésbé ismert hely, pedig számos turisztikai látványossággal, 3000 éves történelemmel, természeti szépségekkel és síparadicsommal, nem messze Isztambultól A környék közel 3000 növényfajta, őz, medve, sakál és nyúl élőhelye, egész évben alkalmas túrázásra. Kocaeli „kötelező” múzeumai közé tartozik a Régészeti és Néprajzi Múzeum, ahol a paleolitikumból, a hellenisztikus, a római, a kelet-római és az oszmán korból származó műtárgyakat állítanak ki. Thököly Imre és felesége, Zrínyi Ilona felkelésük kudarca után az Oszmán Birodalomba menekültek. A házaspár és kíséretük a Kocaeli melletti Kartepe faluban élt. Zrínyi és Thököly ebben a faluban hunyt el 1703-ban, illetve 1705-ben. Zrínyi és Thököly emlékére Kocaeli önkormányzata 2008-ban emlékházat hozott létre a faluban, amelyet évente több ezren látogatnak. A helyiek úgy tartják, hogy a hely Magyarország és Törökország testvériségének kapuja.
A török konyha
A török konyhaművészet jól ismert Európában, de hiba lenne a körúti török éttermekből kiindulni. A leggyakrabban használt alapanyag a padlizsán, a zöldpaprika, a hagyma, a lencse, a bab, a paradicsom, a fokhagyma és uborka. A legkedveltebb gyümölcsfélék a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom; a törökök kedvelik a magvakat és dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű. A török konyhát jelentősen befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást a görög és közel-keleti konyha gyakorolta rá, de fellelhetők benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is.
A török étkezési szokások drasztikus változáson mentek keresztül a XX. század folyamán; a törökök nyugati minta szerint kezdtek étkezni. A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez.
A kenyér búzából, árpából és kukoricából is készülhet. Jellegzetesen török kenyér a pide (pita) és a tandır ekmeği (tandir: szabadtéri, kerek tűzhely, melynek a belső oldalán sütik ki a kenyértésztát). Kenyeret mindenféle ételhez felszolgálnak, még a rizs és a bulgur mellé is. A lakosság növekvő súlyproblémái miatt egyre többen mondanak le erről az ősi hagyományról. Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség a simit (vagy gevrek), mely gyűrű alakú és szezámmaggal szórják meg. Önmagában vagy sajttal és lekvárral fogyasztják, utóbbi időben többféle, péksüteménnyé alakított simitet is lehet kapni, melyek különféle töltelékkel árulnak. A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs (pilav) és a bulgur (összetört, főzött majd kiszárított búzakása). Az olívaolaj széleskörűen elterjedt, leginkább Törökország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Az olívabogyó (zöld, fekete, rózsaszín) kedvelt előétel.
A hús régebben luxuscikknek számított Törökországban. A legnépszerűbb húsáru ma a bárányhús, melyet korábban leginkább ünnepeken (például esküvő) fogyasztottak, illetve a Kurban Bayrami (Áldozati Ünnep) idején etli pilav (húsos rizs) formájában. Amikor a húsipar megjelent Törökországban, a húsáru mindenki számára könnyen elérhető élelmiszerré vált és bekerült a törökök mindennapi étrendjébe. A gyorséttermek megjelenésével egyre népszerűbb lett a „döner kebab” és a kebabok különféle fajtái.
A legnépszerűbb húsétel mégis mindmáig a kiyma (darált hús), melyet zöldségekkel szolgálnak fel. Így alakultak ki különféle népszerű ételek, mint például a kıymalı fasulye (darálthúsos bab). A török konyha egyik legnagyobb vesztesége a hagyományos alapanyagok elhagyása. A cukor fokozatosan átvette a méz és a pekmez (főtt must) helyét az édességek elkészítésénél. Vaj vagy akár az olívaolaj helyett egyre inkább margarint használnak. A paradicsomból készült különféle mártások (çemen, acıka stb.) helyett egyre népszerűbb a ketchup. A szénsavas üdítő italok pedig kezdik háttérbe szorítani a hagyományos joghurtitalt, az ayrant. Mindazonáltal az ayran még mindig népszerű, köszönhetően a döner éttermeknek. Manapság már egyes gyorséttermekben is lehet ayrant kapni.
Húsételek
A húsok többségét (különösen a şiş-kebabokat) pácolják és grillezik. Bár minden, az iszlám által engedélyezett húsféleséget fogyasztanak (sertéshúst nem), a bárányhús a legelterjedtebb és a legnépszerűbb. Számtalan különféle kebab létezik a világon, ez a húsétel féleség egy nagyon tág kategória. Az utcán árult török specialitás kialakulásának története szerint İskender Effendi az 1850-es években dolgozta ki a függőleges, faszenes sütési eljárást.
Iskender kebabot leginkább az ország északnyugati területein fogyasztanak. Ezt fejlesztette tovább Mahmut Aygündöner, akinek pitában felszolgált kebabja Nyugat-Európában vált ismertté és kedveltté. (Napjainkban a döner kebabot pitában szolgálják fel. Ez a fajta döner már az 1960-as években is kapható volt Isztambulban. Az európai dönerhús-készítők szövetsége szerint az Európában közkedveltté vált „döner kebab” feltalálója Kadir Nurman, aki zöldségekkel és szósszal együtt pitában kínálta először a kebabot 1972-ben Németországban, a berlini Kreuzberg városrészben, mert az eredeti török kebab nem nyerte el a német vásárlók tetszését.)
A törökök kifejlesztették saját pizza-féleségeiket: a lahmacun rendkívül vékony tésztájú, paradicsomos, darálthúsos étel, melyhez külön tányéron friss zöldségféléket szolgálnak fel, amelyeket a tésztába kell csavarni, és így, összetekerve kell fogyasztani. A másik pizza-féleség a pide, mely hosszúkás csónak alakú és különféle feltétekkel kapható (sajtos, darálthúsos stb.) Marhahúsból készült étel a katonák eledele, a pastirma, amely levegőn szárított eljárással készített füstölt húsféle. Népszerűek a padlizsános, húsos ételek, például a karniyarık vagy a muszaka. Isztambulban egy sor Michelin-csillagos étterem mellett remekek a kis – és persze olcsóbb – családias éttermek. Jól főznek, gyakran képes étlapról választhatunk. A pincérek jellemzően több nyelven is megértenek bennünket, a borravaló nem kötelező, de hálásak érte. Ha az Isztambul egyik jelképének tartott Galata toronyból lesétálunk az Aranyszarv-öbölbe, érdemes megállni a parti büféknél, amelyek némelyike halászhajó. Egyféle halat fognak, amit kikötés után azonnal meggrilleznek a híres 12 összetevőjű fűszerkeverékkel ízesítve, némi zöldség kíséretében zsömlébe teszik, és már ehetjük is. Friss, eredeti, igazi helyi gyorsétel. És ha már itt vagyunk, 100 méter a legendás fűszerpiac. Az ötdekás csomagolású fűszerekhez szokott közép-európai szemnek ez maga a paradicsom, hegyekben állnak az ismert és a soha nem hallott nevű fűszerek, olivabogyók és keleti ínyencségek.
Borok
A múltban a régió finom borait amfórákban szállították a régió – például Mürefte, Hoşköy, Gaziköy és Uçmakdere kikötőiből – a mediterrán térségbe. A török táj terroirja (talajösszetétele és éghajlata) kiválóan alkalmas a szőlőtermesztésre. A borászok két csoportra összpontosítanak: a helyi őshonos fajtákra, mint a Yapıncak, Şensu és Papazkarası, valamint az olyan klasszikusokra, mint a Cabernet Sauvignon, Chardonnay és Merlot.
Törökország Kemal Atatürk óta világi állam, de az iszlám erősen jelen van a hétköznapokban, jellemző módon a reggeli ébresztő általában a müezzin imára hívó szava. Az alkoholfogyasztás ezzel együtt megengedett, az éttermi kultúra része, bár alkoholt nem mindenhol lehet kapni, autópályák mellett például jellemzően nem. A sörök kiválóak, a borok – túlzás nélkül – világszínvonalúak, a raki – 45 fokos – pálinka a reptéri vámmentes boltok slágere. Viszont az alkoholt keményen adóztatják, itt tényleg megéri szétnézni a reptéri boltokban.
Hasznos tippek utazóknak
Törökországban kifejezetten jó a közbiztonság, atrocitásoktól nem kell tartani. Tolmácsunk arról számolt be, hogy az általa vezetett, Hamburgból érkezett rendőr-delegáció szerint a török nagyváros biztonságosabb, mint a hanzavárosé. Használjuk bátran a tömegközlekedést, a feltöltős Isztambul kártya használata egyszerű, olcsó és praktikus. A kártya a Boszporuszon Ázsiába átjáró menetrendszerinti kompokon is érvényes; gyakorlatilag fillérekért élvezhetjük a páratlan panorámát, és ezzel tudunk fizetni a patyolat tiszta nyilvános vécékben is.
Buszra csak akkor szálljunk, ha ráérünk egy kényszerű városnézésre, a dugók itt mindennaposak. Inkább metrózzunk! A jelentős infláció miatt mindig csak egy-két napra elegendő eurót váltsunk lírára. Bankkártyát gyakorlatilag mindig mindenütt elfogadnak, de egyes helyeken – például az egyébként bátran ajánlható és meglepően olcsó taxikban – ilyenkor 10 százalékos felárat számolnak fel. A taxisoktól bátran kérdezzük meg előre, hogy mennyi lesz a tarifa, mondjuk a nagy bazárig. Annyi lesz, amennyit mondanak. Alkudni itt nem lehet, erre a célra a bazárt ajánljuk, ami ma már elsősorban turistalátványosság, ahol esetenként meglepően jó minőségű holmit, elsősorban ruhaneműt, ékszert, édességet találunk. Soha ne fizessük ki a kért árat, ezt az árusok, a kereskedők sem gondolják komolyan. A 20 eurós baseball sapkáért még a 10 is sok. (Az alku kezdetén mindig megkérdezik, hogy mivel akarunk fizetni, de a forint itt nincs játékban.) A Nagy Bazárnak 22 bejárata van. Érdemes lefényképezni az általunk választottat, és ha esetleg eltévednénk, a helyiek szívesen segítenek.
A nagyobb városokban megtaláljuk valamennyi nagy európai üzletlánc boltját, a plázák szakasztott másai az itthon megszokottnak. Aki nem szeret alkudozni, az inkább itt vegyen dubai csokit. Érdekesek a tematikus negyedek: itt egymás mellett sorakoznak például a barkácsboltok. Több száz egymás mellett. Hasonló élményben lehet részünk, ha a lámpanegyedbe látogatunk, és a luxuscikkeknek is megvan a maga területe: ez a Nişantaşı, ahová akár libegővel is eljuthatunk. Telefon: ne roamingoljunk! Illetve csak abban az esetben, ha még itthon veszünk kiegészítő adat-, illetve beszédcsomagot, ami egy fix árért 30-60-90 percnyi beszélgetést, illetve adatforgalmazást tesz lehetővé. A szállodai wifik általában jók. A szállodák és az éttermek a török vendéglátás ékkövei, tényleg örülnek, ha betérünk.
A csapvíz fogyasztása nem ajánlott, a palackos víz még az egyszerűbb szállodai szobákban is a szerviz része, ezért külön nem kell fizetni, naponta pótolják. A szolgáltatások ár-érték aránya kifejezetten jó. Magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal is utazhatnak, csak 90 napot meghaladó tartózkodás esetén kell vízumot igényelnünk. Budapestről több járat is indul Isztambulba, Antalyába, nyaranta a fontosabb tengerparti üdülőhelyekre: A WizzAir, a SunExpress és a Pegazus a fapados modell szerint működik, a Turkish Airlines járatain kényeztetnek: üléstámlába épített média center, minőségi étkezés vár ránk.
Óvakodjunk a turistacsapdáktól
A turisták által látogatott helyeken gyakran látni utcai cipőpucolókat. A célszerszámokat rejtő, hordozható kis zsámolyon foglalhatunk helyet, hogy aztán a mester boszorkányos ügyességgel varázsolja fényesre a cipőnket. A feléjük élő bizalommal élnek vissza azok a szélhámosok, akik előttünk lépkedve „véletlenül” leejtik a cipőkeféjüket.
A gyanútlan idegen lelkesen rohan a mester után, aki mindenképpen meg akarja hálálni a figyelmességünket. Felajánlja, hogy ingyen kipucolja a cipőnket, még akkor is, ha az egy utcai sportcipő. Munka közben megérkeznek az idős mester szekrény méretű gyerekei, akik a szegény és elmaradott Anatóliából érkeztek, és most tandíjra gyűjtenek. A történet vége kitalálható: 2000 forintnyi összeggel lettünk szegényebbek. A naiv turistákat hasonló módszerekkel csapdába csaló rafinált trükkök – például ismeretlenek invitálása egy italra; a barátságos, de kéretlen idegenvezetés; a gyanús éttermekben az étlapok cseréje; a bátyámnak, sógoromnak van a legjobb szőnyegboltja útbaigazítások – némi elővigyázatossággal és egészséges gyanakvással elkerülhetők.
Ezt leszámítva ártó szándékkal soha, inkább csak önzetlen segítőkészséggel találkoztunk. A magyarokat szeretik, északra kóborolt, és sajnálatos módon keresztény hitre tért testvérként tekintenek ránk. Nem csak emiatt, de Törökországban jó magyarnak lenni. A hazatérés egy kicsit „fáj”, heteket, hónapokat lehetne itt eltölteni, és még mindig csak a „kötelezően” megtekintendő lista közepén tartanánk. Ez az a hely, ahova vissza kell térni, nem csak címben megfogalmazott tétel miatt.
