"Lehet, hogy nem is bennünk van a hiba, hanem génjeinkben hordozzuk a korán kelés művészetét?"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az ébredés művészete

Lehet, hogy nem is bennünk van a hiba, hanem génjeinkben hordozzuk a korán kelés művészetét?

A legtöbb ember számára minden reggel ugyanolyan szenvedéssel indul: az ébresztőórát újabb és újabb időpontra állítgatják, ameddig még megoldható, hogy nagy sietve még éppen beérjenek a munkahelyükre. Sokan egész életükben azon töprengenek, milyen mások lennének a mindennapjaik, ha a 6 órás reggeli ébresztőre kipattannának az ágyból, mint a jó katona. Vajon boldogabbak lennénk? Mennyivel több feladatot tudnánk elvégezni? Vagy éppen hány felesleges kilótól szabadulhatnánk meg egy-egy hajnali edzőtermi látogatással?

 

 

A napkeltétől valamiért emberek milliói idegenkednek, becslések szerint, a britek 62%-ának ébredés után legalább 15 perc kell ahhoz, hogy embernek érezzék magukat. Könnyű lenne feltételezni, hogy ez egy a modern megpróbáltatások közül, végtére is napjainkban stresszes életet élünk. Ugyanakkor mindenki ismer olyat, aki ki tudja használni azt a reggeli extra pár órát, egyszerűen csak azért, mert gyorsan és fájdalommentesen jut át az alvásból az ébredésbe.

A Cornell Egyetem szociológusai, akik 84 országban vizsgálták a közösségi oldalakra feltett üzeneteket, azt találták, hogy a felhasználók 16%-a korán kelő, ami számos pozitív hatással jár. Ezek az emberek sokszor sikeresek, Margaret Thatcher például híres volt arról, hogy mindössze 4 órát aludt, mialatt miniszterelnök volt, Anna Wintour pedig, a Vogue főszerkesztője, mindennap hajnali 5-kor kel, először teniszezik, majd átnézi az aznapi szerkesztőségi feladatokat.

 

Őseink mint meghatározó erő


A kutatások szerint a hajnali pacsirta és éjjeli bagoly felosztás alapja az evolúcióban gyökeredzik. A korai kőkorszakban állítólag a korán kelők gyűjtögető munkát végeztek, míg az éjjeli baglyok este őrt álltak. Azok, akik egyik kategóriába sem estek bele, nyugodtan alhattak annak tudatában, hogy a szükségleteiket mások biztosítják. Később, miután a vadászó-gyűjtögető életmódról az ember átállt állattartásra és növények betakarítására, a korán kelők egyre hasznosabbak lettek, míg az esti preferenciával megáldott embereket egyre kevésbé tartották szorgalmasnak.

 

Tekerjünk előre néhány ezer évet, és kiderül, hogy mára 10-ből csupán egyetlen ember maradt, aki a korán kelő kategóriába tartozik – állítja Michael Smolensky és Lynne Lamberg legújabb kutatásaiban. 10-ből ketten éjszakai baglyok. Ez a tendencia még az állatoknál is megfigyelhető: az Octodon degu nevű rágcsáló természeténél fogva napközben aktív, az Észak-karolinai Egyetem tudósai így gyakran használják a biológiai óra tanulmányozásához. A tudósok megállapították, hogy a 49 egyedből mintegy 10 volt reggel aktív típus, melyek a tevékenységi csúcsot reggel 7-kor érték el, 10-ből kettő pedig az esti kategóriába tartozott, és a legnagyobb aktivitást este 9-kor mutatta. A fennmaradó egyedek a kettő között voltak. Más szóval, ők is ugyanúgy viselkednek, mint mi, leszámítva a reggeli kávét.

 

 Így születtünk?


De mégis mi az, ami a hajnali pacsirtákat hajtja? Valóban a gének döntik el, hogy reggel kipattan a szemünk, vagy félálomban hozzákapcsoljuk magunkat a koffeines tartályhoz? Valójában a jelenség az agyunkban lévő órához kapcsolható, amely a szervezet menetrendjének szinkronizálásáért felelős cirkadián ritmust szabályozza. Ez a ritmus jelentős eltéréseket mutat, a korán kelőké gyorsabb, így ők este fáradtabbak és gyorsabban elalszanak. Az éjszakai baglyok testi órája lassabban halad. Körülbelül 50%-a az emberi tulajdonságoknak velünk születik: ahogy magasak vagy éppen alacsonyak leszünk, pontosan úgy határozza meg a genetika a hajnali pacsirta és éjjeli bagoly jellemzőinket. Egyszóval az, hogy néhányan rosszkedvűnek, vagy éppen tehetetlennek érezzük magunkat egészen addig, amíg hozzá nem jutunk a reggeli kávéhoz, nem feltétlenül a mi hibánk, könnyen okolhatjuk szüleinket és a géneket.

 

Cary Cooper szervezetipszichológia-professzor a szülői felelősséget egy lépéssel tovább viszi. Szerinte ugyanis mindannyiunkban vannak bizonyos energiaszintek, amelyek különböző időpontokban változnak, szervezetünktől függően. Ugyanakkor mindebben a szocializációnak is nagy szerepe van, a nevelés és az életmód, amelyet szüleinktől kapunk, jelentős befolyással lehet a folyamatra.

 

A nők most is másképp működnek, mint a férfiak


Ám ha mindez nem volna elég, komoly különbségek mutatkoznak nemi szinten is. A Harvard Egyetem egyik tanulmánya bebizonyította, hogy a nők inkább a korán kelők kategóriáját erősítik, ugyanis belső ritmusunk átlagosan hat perccel gyorsabb, mint a férfiaké. A nők emellett folyamatosan küzdenek belső korán kelő órájukkal, és éjjeleket dolgoznak át, csak azért, hogy teljesítsék mind családi, mind munkahelyi kötelességüket, ahelyett hogy korán lefeküdnének. Ez a gyorsabb óra felelős egyébként azért is, hogyan 50%-kal több nő, mint férfi szenved álmatlanságban, s épp ezért többször vagyunk kialvatlanok is.

 

 

Az alvás tudománya


Bár a genetikai tényezőkön nem változtathatunk, a kutatók szerint az ébredés időpontjaival érdemes kísérletezni. Többnyire elegendő lehet, ha a nehezen kelők ébresztőórájukat egy félórával korábbra állítják be. Ez azért fontos, hogy kitapasztaljuk, a reggeli órákban mikor nem olyan mély az alvásunk. Az alvás szakaszai, a kevésbé mély és mély szakaszok, 90 percenként változnak, és az utóbbi szakaszból különösen nehéznek bizonyulhat az ébredés. Ha mégsem találnánk meg a számunkra megfelelő időpontot, speciális ébresztőóra is segíthet a problémán, amely követi az alvás fázisait. Az ilyen óra jegyzi az alvó ember mozgását, és képes a kevésbé mély és mély alvási szakaszok elkülönítésére. Ez segíthet, hogy ne a legmélyebb álmunkból kelljen hirtelen magunkhoz térnünk. Emellett a kutatók azt is fontosnak tartják, hogy aki csak teheti, kerülje az éles vekkerhangot, helyette válasszon inkább egyre erősödő fényekkel ébresztő órát, a fokozódó fény hatására ugyanis az emberi szervezet lassan és nyugodtan ébredezik majd. A tudósok szerint az is optimális megoldásnak számít, ha halk, rádiós vagy zenés ébresztőt választunk.

 

A siker kulcsa az ébredésben rejlik?


Christoph Randler kutatása szerint a hajnali pacsirták átlagban jobb jegyeket kapnak az iskolában, jobb egyetemre kerülnek be, ez egyben az elhelyezkedés esélyét is növeli. Az ilyen emberek a problémákra is jobban fel vannak készülve, ami jelentős előny lehet a munkahelyen.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2014. január
címkék:
Egészség | Lélek | Tudomány
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.