Ahhoz, hogy megértsük, hogyan vagyunk képesek becsapni még saját magunkat is egy-egy fájdalomcsillapítónak álcázott cukorkával, vissza kell lépnünk néhány száz évet. Mikor 1772-ben a himlő és a tífusz emberek ezrei szenvedését és halálát okozta, egy skót orvos, William Cullen két bizarr ötlettel állt elő: az együttérzés gyógyíthatja a betegséget, valamint egy amúgy ártalmatlan, de hatástalan anyaggal, mint a víz, enyhíthetik a fájdalmat. Kiderült, hogy az ötlet nem is annyira bizarr: megszületett a placebohatás, mely megmutatja, mi történik akkor, ha egy inaktív kezelés meggyőzi agyunkat arról, hogy erőteljes gyógyszert kaptunk.
A jelenség igazán csak évszázadokkal később, 1955-ben került reflektorfénybe, amikor a háborús sebész Henry Beecher megjelentetett egy cikket, amely szerint a betegek egyharmada gyógyítható placebo által. Az írás hatalmas felbolydulást keltett, és tudományosan igazolta a placebohatásnak mint pszichológiai ténynek a létezését.
Az elme játékai
A placebót gyakran nevezik cukortablettának, pedig nem mindig pirulákról van szó. „Tulajdonképpen bármilyen gyógymód mutathat placebohatást, legyen szó akupunktúráról vagy színlelt műtétről” – mondja Cynthia McRae, a Denver Egyetem pszichológusa. Szerinte minél invazívabb a kezelés, annál erősebb a placebohatás. Egy nemrégiben készült vizsgálatban Parkinson-betegek agyába ültettek dopamin-neuronokat. Ám a valódi kezelést csupán a betegek fele kapta meg, a másik felénél mint kontrollcsoportnál nem végezték el a teljes beavatkozást. Mivel azonban ők is azt hitték, hogy új idegsejteket kaptak, még egy évvel később is jobban érezték magukat.
A tudósok arra is rájöttek mi a legfőbb összetevője a sikeres placebohatásnak: a hit. Ha valóban elhisszük, hogy egy gyógymód beválhat, akkor bizonyos szellemi és mentális problémák esetében ez valóban segíthet. A legegyértelműbben ez az antidepresszánskutatásban mutatkozik meg. Irving Kirsch kutató és pszichológus legújabb, Az antidepresszáns mítosza című könyvének több tanulmányában megállapította, hogy az antidepresszánsok sikere 80%-ban a placebohatásnak köszönhető.
Különleges hatások
Természetesen fontos leszögezni, hogy számos betegség nem gyógyítható placebóval, legyen szó akár egy törött csontról vagy daganatos megbetegedésekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyszerű kis cukortabletták ne eredményezhetnék az elménken keresztül azt az érzést, hogy egy kicsit jobban érezzük magunkat, vagy enyhül a fájdalmunk. Kutatók szerint a hamis kezelések hatékonyak lehetnek a fájdalom ellen, testünknek is megvan ugyanis a saját gyógyszere.
Példaként szokták emlegetni a nagy fájdalommal járó görcsöket. Ilyenkor a gyógyszerek úgy hatnak, hogy csökkentik a gyulladást, ugyanakkor maga az adott cselekvés, amely a pirulák bevételével jár, aktiválhatja a neurotranszmittereket, amelyek már önmagukban segíthetik a fájdalom csökkenését, illetve aktiválják, felgyorsíthatják a gyógyszer hatását. A hatás annyira erőteljes, hogy csupán a gyógyszer lenyelése arra ösztönözheti az agyat, hogy termelni kezdje saját természetes fájdalomcsillapítóit.
A másik tényező, ami jelentősen növelheti a placebo hatását, az orvos maga. A Harvard Egyetem tanulmánya szerint a placebohatás 44%-ról 62%-ra nőtt, ha a betegeket kezelő orvos figyelemmel, bizalommal és kedvesen közeledett a betegekhez. Más kutatások azt tanúsítják, hogy egy esztétikus rendelő láttán a betegek sokszor eleve nagyobb reményeket táplálnak gyógyulásukkal kapcsolatban.
Gondolatok ereje
„Elég csupán arra gondolni, amikor édesanyánk megsimogatta a sebet a kezünkön, ettől már önmagában jobban éreztük magunkat. Ez az egyszerű példa is jól mutatja, milyen hatékony a szervezet öngyógyító ereje. Csupán attól, hogy a betegek úgy gondolják, kezelik őket, az immunrendszer aktiválódhat, és felgyorsulhatnak a gyógyító folyamatok” – mondja Leuchter.
Nagyon sok múlik a pozitív beállítódáson. Kutatók szerint a nyitott, reményteljes gondolatok a gyógyulás lehetőségéről nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valóban jobban érezzük magunkat. A gondolatok, vélekedések és meggyőződések, azaz az elme testünkre és egészségünkre gyakorolt hatása rendkívül érdekes, de bizonytalan kutatási terület.
Széles körben elfogadott tézis azonban, hogy a szorongás és a negatív gondolatok megbetegítenek. A pozitív meggyőződések nem pusztán azáltal hatnak, hogy elnyomják a stresszt, önmagukban is vannak pozitív hatásaik. Úgy tűnik, az optimizmus csökkenti a stresszhormonok, például a mellékvesék által kibocsátott kortizol szintjét, továbbá csökkenti a betegségek iránti fogékonyságot is.
