Az emberi szervezet eróziója agyunkat is érinti, ám ahogy megfelelő életmóddal, edzéssel szinte minden szervünk egészsége karbantartható, úgy a szellemi fittségért is sokat tehetünk.
Betegség vagy öregedés?
Elzártam a csapot? Bezártam az ajtót? Hogy is hívják azt a régi ismerőst? – talán nincs ember ötvenen túl, aki ne tapasztalta volna a bosszantó emlékezetkiesést, a memória kihagyásait. Akár ilyen apróságokban, akár nagyobb horderejű memóriazavarok esetén kérdés: természetes ez a fajta hanyatlás, vagy valamilyen betegség sejthető mögötte? Dr. Vida Zsuzsanna neurológus szerint egész sor betegség hozható összefüggésbe a memóriazavarokkal. Itt elsősorban a demenciát kell megemlíteni, ez a leggyakrabban előforduló kórkép.
A demencia elsősorban a 65 év felettieket veszélyezteti – mondja a neurológus szakember. A 65 év feletti lakosság 5 százaléka, a 80 felettiek 20 százaléka érintett a betegségben. Ebből már látható, hogy a demencia legfontosabb rizikófaktora maga az életkor, ugyanakkor a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, a cukorbetegség és a stressz, valamint a mozgáshiány is növeli az előfordulás valószínűségét. Sajátos védőfunkciót jelent az iskolai végzettség – minél képzettebb valaki, annál kisebb valószínűséggel érinti az elbutulás.
Természetesen egy elfelejtett kulcscsomó miatt nem kell rögtön demenciára gondolnunk, ugyanakkor a vissza-visszatérő, esetleg súlyosbodó memóriazavarok esetén érdemes orvoshoz fordulni. Megelőzendő azonban a súlyos mentális zavar lehetőségét, elsősorban ügyelnünk kell agyunk egészségének megőrzésére. Egyik napról a másikra ez nem fog menni, ugyanakkor a megfelelő életmód kialakításával és egyes mentális edzésformákkal lassan ugyan, de jelentősen csökkenthetjük az elbutulás esélyét.
Mentális edzés
Agyunknak, akárcsak egy drága, összetett elektronikai berendezésnek, karbantartásra és állandó használatra van szüksége. Nem véletlen, hogy a szakemberek szerint a jó memória megőrzésének legeredményesebb módszere éppen a memória folyamatos használata. Minél több agyi területet dolgoztatunk, minél rendszeresebben, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy agyunk teljesítőképessége kiállja az idő próbáját. Nem véletlen, hogy az aktív szellemi életet élő tudósok, írók, gondolkodók jóval kisebb százaléka érintett a demenciában, mint az az átlagnépességnél megfigyelhető.
A folyamatos agytorna egyik formája az aktív társas élet. A beszélgetés, a másikra irányuló figyelem, a közös gondolkodás intenzív agyi tevékenységet feltételez, ami igencsak jótékony hatással van a szellemi fittség megőrzésére. Az interaktív élet ma már nemcsak a személyes találkozásokban értelmezhető: akár a mobiltelefon, akár az internet lehetőséget ad rendszeres és kiterjedt társas életre bárkinek.
Ugyanígy, életkortól függetlenül ajánlott a különböző játékok, szellemi szabadidős tevékenységek rendszeres végzése is. A sakk, a rejtvényfejtés, egyes számítógépes
játékok, fejtörők, társasjátékok közül mindenki megtalálhatja a neki kedveset, és ezzel már sokat tesz önmagáért.
Ma már a tanulás sem a fiatalok kiváltsága. Akár tanfolyamokon, akár az interneten, de otthon, könyvből is érdemes tanulmányokba fogni. Kinek a nyelvtanulás, kinek egy új szabadidős tevékenység elsajátítása jelent örömet. Nyugdíjas éveikben sokan fordulnak a kertészet-gyümölcsfagondozás irányába, megint mások a korábban elhanyagolt érdeklődési területeiket fedezik fel újra, és előveszik történelmi, irodalmi köteteiket. Bármelyik szellemi tevékenységet válasszuk is, az örömforrás mellett jó szolgálatot is teszünk agyunk egészségének. Mindemellett természetesen fontos szerepet játszanak az életmódbeli tényezők is. A mozgásszegény életmód, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a stresszes életmód egyenesen vezet a memóriagondok kialakulásához.
Agyunkra megy a fenyő
A mentális edzés mellett vannak kimondottan az agyi kis erek hálózatát karbantartó táplálékok, melyekkel sokat tehetünk a hosszú távú agyi egészségünk megőrzéséért. Ezek közül is kiemelkednek a páfrányfenyőből, azaz a ginkgo bilobából készült készítmények.
A ginkgo leveleiből kivonatot készítenek, ebben találhatók meg a gyógyító hatású anyagok. Levelei értékes flavonoidokat tartalmaznak, amelyek javítják a hajszálerek vérellátását. Ez ad magyarázatot arra, miért kezelhető jól az agy vérellátási zavarai miatt kialakult teljesítménycsökkenés a páfrányfenyő kivonatával. Hatására javul a koncentráció és a feledékenység. A gingko hatékony ellenszere az időskorban fellépő energiahiánynak és csökkenő intellektuális teljesítménynek is.
A páfrányfenyő kivonata segít fenntartani az egészséges vérkeringést, a szív- és keringési rendszer megfelelő működését, főleg az erek optimális tonizáltságát és rugalmasságát. Nem meglepő tehát, hogy ginkgo biloba ma is igen népszerű, és széles körben használják világszerte.
A ginkgo biloba kivonatot tartalmazó termékek rendszeres szedését nem csak akkor lehet és érdemes elkezdeni, amikor a demencia egyértelműen kialakul, hanem az első memóriazavarra, figyelmetlenségre utaló jeleknél javíthatjuk általuk az agyi hajszálerek vérellátását. A demencia kezelésére szolgáló gyógyszerek kizárólag orvosi rendelvényre kaphatók, amelyek szükségességét jelentősebb memóriazavar, mentális deficit indokolhatja. A súlyosabb tünetek megelőzésében, késleltetésében ugyanakkor segíthetnek a vény nélkül is beszerezhető ginkgo biloba termékek.
