"A belénk oltott túlélési ösztönnek köszönhetően másodpercek alatt határozunk az emberekről. Mi lettünk a gyors ítéltek mesterei. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az első benyomás hatalma

A belénk oltott túlélési ösztönnek köszönhetően másodpercek alatt határozunk az emberekről. Mi lettünk a gyors ítéltek mesterei.

Képzeljük el, hogy éppen állásinterjún vagyunk. Vajon mennyi ideig kell lenyűgöznünk a velünk szemben ülőt? A beszélgetés végéig? Esetleg egyetlen válasz erejéig? Vajon hogyan éreznénk magunkat, ha tudnánk, hogy potenciális új főnökünk már döntött is, mielőtt a bemutatkozás végére értünk volna? Az elmúlt évtizedek kutatásai kimutatták, mennyire meghatározó az első néhány másodperc találkozásaink során, és hogyan határozza meg baráti, szerelmi kapcsolatainkat, illetve karrierünket. 

 

Tricia Pricket pszichológushallgató állásinterjúkról készült videókat gyűjtött össze, hogy tesztelje, vajon képes-e egy külső megfigyelő megjósolni, mi lesz az interjú kimenetele. Arra az eredményre jutott, hogy mindössze az első 15 másodpercből kiderül, megkapja-e a munkát a jelentkező, vagy sem. De vajon mi történik e rövid idő alatt, ami meghatározza a jelölt jövőjét? „Az első benyomás kapcsolataink első számú mozgatórugója – mondja az Oregoni Állami Egyetem professzora, Frank Bernieri, majd hozzáteszi: – Bizonyos értelemben ez egy kicsit olyan, mint a káoszelmélet, ahol a kezdeti feltételek jelentős hatással vannak a végső eredményre. Az első benyomás a kezdeti állapot, melyben elemezzük a másik emberi lényt.”

 

 

Egy hatékony és gyors módszer


A professzor szakértője az úgynevezett thin-slicing módszernek. Kutatásai szerint legtöbbször ésszerű és pontos értékelést alkotunk, amikor néhány pillanat bizonyítékai alapján eldöntjük, rokonszenves-e nekünk valaki, flörtölni próbál-e velünk, barát-e vagy ellenség? Ha bármikor előfordult velünk, hogy átmentünk az utca túlsó oldalára, mert úgy éreztük, valami nincs rendben a szembejövővel, akkor már alkalmaztuk is a módszert. Ebben az esetben valószínűleg figyeltünk belső ösztöneinkre, amit pszichológusok szerint gyakran okozhat egyfajta veszélyérzet. De például ugyanezt a technikát alkalmazzák a speed-dating, avagy rapid-randik során is.  

 

Miután eldöntöttük, hogy az illető, akivel találkoztunk, milyen típusba tartozik, nagyobb figyelmet szentelünk azoknak a jeleknek, amelyek bizonyítják, hogy az elképzelésünk helyes. Ezt a kognitív jelenséget „megerősítési torzításnak” hívják. Például találkozunk barátunk új párjával, és néhány perces vizsgálódás után úgy döntünk, az illető zárkózott vagy ellenséges. Innentől kezdve azokat az információkat keressük, amelyek azt sugallják, hogy igazunk van, és figyelmen kívül hagyjuk azokat az apróságokat, amelyek ennek ellentmondanak.

 

Nalini Ambady, a Tufts Egyetem professzora év elején kitöltetett a diákokkal egy értékelőlapot tanáraikról. Azt kérte tőlük, hogy értékeljék őket kedvelhetőség, valamint nyitottság szempontjából. Érdekes módon az eredmények majdnem teljesen megegyeztek azokkal, amit az év végén kitöltetett értékelések mutattak: az idő csak még inkább megerősítette a többség első benyomását.

 

Van, amikor tévedünk


Bár a gyors megismerés meglehetősen pontos lehet, gyakran előfordul, hogy első látásra tévesen ítélünk meg valakit, mindennapjaink során ugyanis sokféle kognitív torzításnak vagyunk kitéve, amelyek befolyással lehetnek ítéleteinkre. Egy klasszikus kísérletben a résztvevőknek egy rövidfilmet mutattak, amelyben egy nő – egyszer pincérnő, máskor könyvtáros – hazaérkezik a munkából. Ha például a nő könyvtárosként volt megjelenítve, a vetítés után sokan úgy emlékeztek rá, mint aki szemüveget viselt, noha nem viselt szemüveget. A előfeltevéseink tehát azzal kapcsolatban, hogy a könyvtárosok hogyan néznek ki, olyan erősek, hogy nagyobb figyelmet szentelünk nekik, mint a tényleges bizonyítékoknak. A feltevéseink és feltételezéseink pedig hatással lehetnek arra is, ahogyan viselkedünk. Ha például jókat hallottunk egy ismerősünk barátjáról, mielőtt megismertük volna, elképzelhető, hogy az első találkozáskor sokkal barátságosabban viselkedünk vele, amitől majd ő is barátságosabban viszonyul hozzánk.

 

 

A jó első benyomás titka


Ha pozitív benyomást szeretnénk kelteni, először is legyünk nyitottak. „Azok, akik erőteljesen, kifejezően kommunikálnak – még ha némileg irritáló módon teszik is –, szimpatikusabbak lehetnek, mint azok, akiket nehéz megközelíteni, hiszen sokkal magabiztosabban tudunk belőlük olvasni, vagyis kevésbé jelentenek fenyegetést ránk nézve” – mondja Bernieri. Másodszor fedezzük fel egymásban a közös pontokat. Ilyen lehet például egy jó könyv vagy film, esetleg közös barátok, ellenségek. A dolgok, amelyeken osztozunk, erős köteléket alakíthatnak ki.

 

Az első benyomás megkérdőjelezése


Az első pár másodperc tehát egyértelműen lényeges, de valóban ez a legjobb indikátora a kapcsolatnak? Nem feltétlenül. Sokan javasolják, hogy érdemes felülkerekedni a rossz első benyomáson. Kapcsolataink szempontjából a legfontosabb, hogy legyünk képesek a dolgokat más szemszögből is szemlélni. Ha olyasvalakiről van szó, aki nem olyan fontos számunkra, kevésbé valószínű, hogy meggondoljuk magunkat vele kapcsolatban, mert az rengeteg energiát és elemzőmunkát venne igénybe, amire nem vállalkozunk. Ha azonban valóban pontos benyomást akarunk kapni valakiről, megéri a fáradságot, érdemes ilyenkor saját képességeinket megkérdőjeleznünk. A legjobb módja annak, hogy felszámoljuk a torzításokat, ha erőfeszítéseket teszünk arra, hogy meggyőzzük magunkat meggyőződésünk ellenkezőjéről. Keressük az ellentmondó jeleket, hiszen az élet olykor meglepő fordulatokat és váratlan barátságokat hoz.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2014. november
címkék:
Lélek
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.