"Léteznek olyan szülők, akik közvetlen környezetüknek sem árulják el gyermekük nemét, és olyan nevet választanak neki, amiből ez nem derül ki."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Szerepjáték

Léteznek olyan szülők, akik közvetlen környezetüknek sem árulják el gyermekük nemét, és olyan nevet választanak neki, amiből ez nem derül ki.

Milyen férfi-, milyen női mintát sajátítanak el a gyermekeink? Mennyiben változtak ezek a szerepek az elmúlt évtizedekben? És egyáltalán: mik azok a szerepek?

 

Van egy másfél éves kislányom. És igazán igyekszem megtalálni az egészséges egyensúlyt. Nem öltöztetem állandóan rózsaszínbe – bár ez okoz némi nehézséget, hiszen a biztató kínálat ellenére a lányruhák és játékok jelentős része ma is kizárólag rózsaszínben érhető el. Igyekszem a bátorságát, az ügyességét, az okosságát, a felfedezéseit támogatni, és a külsőségekre a lehető legkevesebb figyelmet fordítani. Nem gondolom, hogy nem számít, férfinak vagy nőnek születik-e az ember, de azt szeretném, hogy a személyisége fontosabb legyen, mint bármi, ami rárakódik – a cicoma vagy a csillámpóni. Úgy gondolom, hogy majd ebből – az ő milyenségéből – fog fakadni, mit vesz magára, de előbb a személyiségnek kell kristálytisztán kirajzolódnia és megerősödnie. A személyiség az alap, az ír felül minden, nemekkel kapcsolatos elvárást is. Ezek az elvek.

 

 

Csakhogy: alig múlt egyéves, amikor azt vettem észre, hogy egy darab madzagot penderít a nyakába, büszkén nézegeti, és azt hajtogatja, hogy „szép, szép, szép”, pedig amióta megszületett, én nem hordok ékszereket. Persze, hiszen lány, máris micsoda nő! – jön minden kedves és vicces megmozdulásra, gesztusra vagy kifejezésre az automatikus reakció. Holott fiús barátnőim mondják, hogy ilyesmit az ő fiaik is műveltek ebben a korban, a gyerekeket eszerint nemtől függetlenül érdeklik az ékszerek. Akkor mégis hogy lesz a kisfiúkból teljesen kisgyerekforma

SZEREPEK
"Hogy lesz a kisfiúkból kisgyerekforma kisgyerek, és miért néz ki majd’ minden kislány Barbie babának?"
kisgyerek, és miért néz ki majd’ minden kislány Barbie babának, ha egyszer a felnőtt nők sem járnak kizárólag rózsaszínben?

 

Nemtelen gyerekek?

 

Amikor ezen elmélkedem, meg tudom érteni azokat a szülőket, akik úgy döntenek: nem árulják el a gyermek nemét a környezetüknek. 2011-ben söpört végig a világon a hír, hogy egy kanadai házaspár úgy döntött, harmadik gyereküket „nemsemlegesen” nevelik, ezért senkinek nem árulják el, a kis Storm fiú-e vagy lány. A gyerek hamarosan négyéves lesz, de a neme továbbra is titok. A szülők egyelőre nagyon elégedettek a döntéssel, az elmúlt években számos olyan aktivistával és kutatóval kapcsolatba kerültek, aki megerősítette bennük nevelésük helyességét. Az egész ötlet mögött egyébként az az elv áll, hogy a társadalom a leegyszerűsített nemi szerepekkel olyan terheket, elvárásokat tesz a gyerekek nyakába, amelyek akadályozzák azt, hogy a személyiségük szabadon fejlődhessen, hogy tényleg azzá válhassanak, akik lenni szeretnének.

NEMI SZEREPEK
"Bizonyos teóriák szerint a társadalom a leegyszerűsített nemi szerepekkel olyan terheket tesz a gyerekek nyakába, amelyek akadályozzák személyiségük szabad fejlődését."

 

Sokak szerint ez túlzás, mások pedig azt állítják, hogy az érdekes társadalomtudományi kísérleteket kívül kellene helyezni a család hatókörén, valahol mélyen mégis megértem, hogy miért hoz ilyen döntést valaki.Hiszen gyakran minden fáradozás hiábavaló, mert az emberek az egészen kicsi gyereket sem látják a szereptől.

 

A teljes cikk a La femme 2015. őszi számában olvasható.

Laborczi Dóra Laborczi Dóra cikke 2015. október
címkék:
Nő és férfi
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.