"Bizonyos dallamok felkavarják érzelmeinket, és visszarepítenek az időben. De vajon mi zajlik le bennünk, mikor a hangjegyek magukkal ragadnak? "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Emlékek dallamai

Bizonyos dallamok felkavarják érzelmeinket, és visszarepítenek az időben. De vajon mi zajlik le bennünk, mikor a hangjegyek magukkal ragadnak?

Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy mikor felcsendült a rádióban egy ismerős szám, gondolatban hirtelen újra felidézte a nyár legszebb pillanatait, az esküvőjét, vagy éppen egy volt kapcsolat fájdalmas emlékeit. Ez egy olyan tapasztalat, amin mindenki osztozik: hallunk egy dalt, és még évtizedekkel később is olyan, mintha hatására belépnénk egy időgépbe. Ilyenkor valóban úgy érezzük, hogy ismét átéljük a történteket, méghozzá azért, mert kutatások szerint a zene és a memória között rendkívül erős kapcsolat áll fenn. Mindez terápiás célokra is felhasználható, elsősorban a demenciában és depresszióban szenvedő betegeknél, valamint az időseknél.

 

 

A zene fontos emlékeztető eszköz több ezer éve. David C. Rubin szakértő úttörő könyvet írt a memória és a szájhagyományok kapcsolatáról. A szerző könyvében elmagyarázza, milyen fontos szerep jutott az éneknek az olyan epikus történetekben, mint Homérosz Iliásza és Odüsszeiája.

A hippocampus és a frontális kéreg az agynak két olyan nagy területe, mely szoros összeköttetésben van a memóriával, és nagy mennyiségű információt vesz fel percenként. Az információk visszakeresése természetesen nem mindig egyszerű, szinte sohasem kérésre működik. A zene azért segít, mert a benne lévő ritmus, rím és alliteráció képes feltárni az információkat. Idegtudósok elemezték azokat az agyi mechanizmusokat, melyek a memóriával állnak kapcsolatban, és azt találták, hogy a zenében fellelhető szavakra a legkönnyebb emlékezni. Elég csupán, ha arra az első dalra gondolunk, melyet már az óvodában is énekeltünk, és amely segített, hogy megtanuljuk az ábécét. A dallamokba rejtett szöveg sokkal könnyebben felidézhető, mint egy beszéd.

 

Minden az elmében dől el


A kutatók szerint szoros a kapcsolat a zene és a memória között, ugyanakkor felmerül a kérdés: Vajon miért van az, hogy ilyenkor erős érzelmek öntenek el minket ahelyett, hogy egyszerűen csak felidéznénk a szöveget? És ez így van még akkor is, ha egy számot nem különösebben szeretünk, sőt kifejezetten rossznak vagy banálisnak tartunk.

 

Fontos, hogy különböző memóriákról beszélhetünk: explicitről és implicitről. Az explicit memória tudatos, szándékos visszakeresése a múltnak, míg az implicit sokkal inkább reakcióképes, a memória véletlen formája.– A memória nagy része tudat alatt működik – állítja Robert Snyder zeneszerző, egyben az Art Institute of Chicago zeneprogramjának elnöke. – A memóriának vannak olyan részei, melyek a tudatosságon kívül helyezkednek el, ezek az implicit memóriarendszerek különböznek az explicittől, az agy más területein találhatók meg. – A zeneszerző szerint azok a dolgok, melyek a tudatunkon kívül esnek, jóval erőteljesebb hatással vannak ránk.

 

 

Figyelemreméltó jelenség, hogy egy-egy dallam legtöbbször olyan emléket idéz fel bennük, mely az életünk valamely különleges időszakából való. Legtöbbször sokkal inkább a tinédzserkorunkból és a húszas éveinkből kelt életre képkockákat. Mindez azért van így, mert ez a szakasza életünknek különösen izgalmas, ekkor tapasztaltuk meg ugyanis először azokat az élményeket, melyek során függetlenné váltunk szüleinktől. Ilyenkor még minden új és jelentőségteljes, később az élet egy kicsit „homályosabb” lesz, egyre kevesebb a konkrétan felidézhető esemény. A dalok által sugallt hangulat nem feltétlenül egyezik az emlékkel, a szomorú zene ugyanúgy kapcsolatba hozható vidám pillanatokkal, mint ahogyan a boldog dallamok is idézhetnek fel bennünk szomorú eseményeket.

 

Életünk zeneszámokban 


Érdekes, hogy a leggyakrabban valamilyen popzene idézi meg az emlékeinket. Valószínűleg azért, mert legtöbbször ez szól a háttérben, legyen szó akár rádióról, bárokról, klubokról vagy a hálószobáról, így pedig önkéntelenül is csatlakozik az életünk adott pillanataihoz. Cretien van Campen, a The Senses as Doorways to Lost Memories írója az érzékek és a memória kapcsolatát kutatta, és közben érdekes megfigyelésre jutott. Szerinte az illatok sokkal inkább személyesek, míg a zenében benne van egy nagy adag szociális tapasztalat is. Az ilyen emlékek sokszor nem csupán egy emberhez tartoznak, hanem olyan, amit másokkal közösen éltünk át. Legyen szó akár egy buliról, amelyen együtt táncoltunk barátainkkal, vagy egy koncert, amire közösen tomboltunk. A zene többségében életünk azon részeiben foglal el kiemelt helyet, melyeket másokkal tapasztaltunk meg.

 

Azoknak, akik agyi sérülés áldozatai lettek, gyakran vannak memóriaproblémáik. Kutatásokból kiderült, hogy a zene segít visszahozni néhány olyan különleges pillanatát az életüknek, melyet elfelejtettek. Azokban, akik demenciától szenvednek, ugyancsak emlékidéző, egyben terápiás hatása lehet a zenének. Campen a depresszió zene általi kezelésére is felhívja a figyelmet. A zene felidézi a depressziósok életének nehéz részeit, ugyanakkor rávilágít arra, hogy ezek a pillanatok nem feltétlenül olyan rosszak, mint ahogyan azt gondolják. Beszűkült világukban így komplexebb képet kapnak a történésekről.

La femme La femme cikke 2014. április
címkék:
Lélek | Tudomány
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.