"Carl Jung írta egyszer: „Sok minden, talán minden elviselhető, ha értelme van.” "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

„Az emberélet útjának felén…”

Carl Jung írta egyszer: „Sok minden, talán minden elviselhető, ha értelme van.”

Ezzel jól megragadta az életközepi válság lényegét: mindenkinél eljöhet az idő, amikor kételyek fogják el céljait és életét illetően. Ez azonban nem mindig rossz, gyakran egy új kezdet is lehet.

 

Minden férfi és nő életében mérföldkő, amikor ötvenes éveihez közeledik. Ekkor tapasztaljuk meg azt, hogy a gyermekeink függetlenedtek, már nem szorulnak gondoskodásra, és az idő múlását, az idősödés gondolatát hirtelen rendkívül nyomasztónak érezhetjük. Munkánkkal kapcsolatban is felmerülhetnek kérdések. Kiteljesedtünk-e a pályánkon, vagy jobb lenne más területen is kipróbálni magunkat még a nyugdíjas évek előtt?

 

 

Az életközépválság vagy kapuzárási pánik a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a férfiakat érinti, hanem a nőket is, de nem is jelent feltétlenül pánikot. Van, akit az elmúlás gondolata foglalkoztat, vagy rosszabb esetben depresszióba kerget, mások inkább arra törekszenek, hogy a legtöbbet hozzák ki a fennmaradó időből. Szakértők egyetértenek abban, hogy nincs egységes meghatározás a kapuzárási pánikra, hiszen számtalan viselkedési formában megnyilvánulhat ez a jelenség. A Wisconsini Egyetem felméréséből

25 BÁTOR ÚJRAKEZDŐ
„Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam” – Dante: Isteni színjáték
kiderül, hogy ebben az időszakban történhet egy sor olyan esemény, amely változásokat idézhet elő az életünkben. Ilyen a szülők halála, a munkánk elvesztése, a válás vagy éppen egy betegség.

 

Már Dante Isteni színjáték című művében is feltűnik az életközépválság. Az itáliai költő és egyben filozófus így kezdi az Isteni színjátékot: „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam…”Magát a jelenséget Elliot Jacques azonosította elsőként 1965-ben, ezután a „midlifecrisis” fogalma egyre népszerűbb lett freudi pszichológusok körében. Köztük volt Carl Jung is, aki először írta le úgy az életközepi válságot, mint a felnőtt élet természetes részét, melynek során az emberek számba veszik eddig elért eredményeiket. A pszichoszociális fejlődéselmélet megalkotója, Erik H. Erikson a generativitás kontra stagnálás szakaszát átmeneti időszakként határozta meg, melynek során az emberek kérdéseket tesznek fel céljaikat illetően. Bokor Judit pszichológus, pszichoterapeuta és klinikai szakpszichológus szerint eleinte középkorú férfiaknál figyelték meg, hogy amint csökkent a tesztoszteron mennyisége a szervezetükben, és csökkent a libidó, illetve a potenciál, jóval fiatalabb nőkkel próbálták ezt kompenzálni, egyfajta bizonyítékként, hogy még ők is fiatalok. Vagyis az életközépválság fogalmát pejoratív értelemben használták, manapság pedig inkább egy fontos jelenség leírásaként. Egy olyan életszakaszváltással kapcsolatos nehézség, amely valóban tönkretehet családokat, depresszióba kergethet nőket-férfiakat egyaránt, ha nem kezeljük időben.

ÉLETKÖZÉPVÁLSÁG
Az életközépválság tönkretehet családokat, depresszióba kergethet nőket, férfiakat egyaránt, ha nem kezeljük időben.

 

A válság jelei


Ebben a helyzetben olyan viselkedési módokról beszélhetünk, melyek nem mindig érthetők a kívülállók számára. „Ezek a változások szélsőséges esetben akár egyfajta személyiségváltozással is járhatnak. Például valaki eddig nagyon sokat és komolyan dolgozott, aztán egyszer csak úgy dönt, hogy lazább lesz. A lazaság jelenthet éles váltást is, például felmond a munkahelyén, és valami másba kezd. Vagy megváltozik az érdeklődési köre, új hobbijai lesznek, más lesz az öltözködési stílusa, zenei ízlése. 

 

Írásunk folytatása a La femme 25 bátor újrakezdő című különszámában olvasható! 

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2016. február
címkék:
Lélek
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.